mi a kotta?

Leszáll a hangvető

  • mi a kotta
  • 2024. március 26.

Zene

Komolyzenei programajánló a 2024/13. hétre

„A kántoroknak a hivatalukkal mindig együtt járó iskolai munka miatt egyúttal félig tudósoknak kellene lenniük. Ezért kiválasztásuknál gyakrabban esik a figyelem az utóbbira, mintsem a zenei tudásra. Az ilyen szándék szerint kiválasztott kántorok ezért a zenét, amiről amúgy is nagyon keveset tudnak, csak mint mellékes munkát folytatják. (…) Ha valóban találni is még itt vagy ott egy-egy kántort, aki érti a dolgát, és akinek van kedve zenei hivatalát becsülettel vezetni, többnyire az iskola elöljárói, annak egyes egyházi felügyelői, akik közül sokan, nem kivéve sem a kántort, sem az iskolásokat, nem szívelik a zenét, igyekeznek akadályozni a zene gyakorlását. (…) Sőt, még olyan iskolákban is, amelyeket törvényeik szerint főleg azzal a szándékkal alapítottak, hogy bennük legkivált zenét tanítsanak és tanuljanak, és musicus eruditusokat neveljenek, gyakran az elöljárók által támogatott iskolamester a zene legesküdtebb ellensége. Mintha csak egy jó latinista és egy jó muzsikus olyan dolgok lennének, amelyek egymást szükségképpen kizárnák.”

Ezt olvassuk Johann Joachim Quantz fuvolaiskolájában a 18. század zenei viszonyairól, aminek fényében Bachot a szerencsés kivételnek kell tekintenünk. A húsvéti időszak sem telhet el a zenéje nélkül. A Freiburgi Barokk Zenekar és a német együttest vezénylő Francesco Corti a Máté-passiót adják elő, s a szólisták között egy ismerős nevet találunk, aki egyébként mostanság többnyire karmesterkedni szokott: Philippe Jaroussky kontratenor mellett az evangélista szólamát Maximilian Schmitt, Jézust Yannick Debus énekli (Müpa, március 29., fél nyolc). De a János-passió is felcsendül nagypénteken. Főként hazai szólisták éneklik a „kis” passiót: Celeng Mária, Schöck Atala, Robert Bartneck, Sebestyén Miklós és Bakonyi Marcell, míg az Új Liszt Ferenc Kamarakórust és a Concerto Budapest zenekart Keller András vezeti (Zeneakadémia, március 29., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.