mi a kotta?

Leszáll a hangvető

  • mi a kotta
  • 2024. március 26.

Zene

Komolyzenei programajánló a 2024/13. hétre

„A kántoroknak a hivatalukkal mindig együtt járó iskolai munka miatt egyúttal félig tudósoknak kellene lenniük. Ezért kiválasztásuknál gyakrabban esik a figyelem az utóbbira, mintsem a zenei tudásra. Az ilyen szándék szerint kiválasztott kántorok ezért a zenét, amiről amúgy is nagyon keveset tudnak, csak mint mellékes munkát folytatják. (…) Ha valóban találni is még itt vagy ott egy-egy kántort, aki érti a dolgát, és akinek van kedve zenei hivatalát becsülettel vezetni, többnyire az iskola elöljárói, annak egyes egyházi felügyelői, akik közül sokan, nem kivéve sem a kántort, sem az iskolásokat, nem szívelik a zenét, igyekeznek akadályozni a zene gyakorlását. (…) Sőt, még olyan iskolákban is, amelyeket törvényeik szerint főleg azzal a szándékkal alapítottak, hogy bennük legkivált zenét tanítsanak és tanuljanak, és musicus eruditusokat neveljenek, gyakran az elöljárók által támogatott iskolamester a zene legesküdtebb ellensége. Mintha csak egy jó latinista és egy jó muzsikus olyan dolgok lennének, amelyek egymást szükségképpen kizárnák.”

Ezt olvassuk Johann Joachim Quantz fuvolaiskolájában a 18. század zenei viszonyairól, aminek fényében Bachot a szerencsés kivételnek kell tekintenünk. A húsvéti időszak sem telhet el a zenéje nélkül. A Freiburgi Barokk Zenekar és a német együttest vezénylő Francesco Corti a Máté-passiót adják elő, s a szólisták között egy ismerős nevet találunk, aki egyébként mostanság többnyire karmesterkedni szokott: Philippe Jaroussky kontratenor mellett az evangélista szólamát Maximilian Schmitt, Jézust Yannick Debus énekli (Müpa, március 29., fél nyolc). De a János-passió is felcsendül nagypénteken. Főként hazai szólisták éneklik a „kis” passiót: Celeng Mária, Schöck Atala, Robert Bartneck, Sebestyén Miklós és Bakonyi Marcell, míg az Új Liszt Ferenc Kamarakórust és a Concerto Budapest zenekart Keller András vezeti (Zeneakadémia, március 29., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.