Tavaszi programajánló - Interjú

„Jó lenne menni”

Eredics Áron zenész, Söndörgő együttes

Zene

Jövőre harmincéves lesz a délszláv alapú zenét egyre szabadabban játszó Söndörgő, az idén ötvenéves Vujicsics Együttes „leszármazottja”. Nyelvről, hovatartozásról és pénzről is beszéltünk.

Magyar Narancs: A Zeneakadémián április 8-án a Kelemen Kvartett-tel együtt tartjátok meg a korábban már félig-meddig hasonlóan eljátszott koncertet, most Bartók–Balkán Revisited címmel. Elég különböző műfajokat képviseltek, hogyan lehet ezeket összeolvasztani?

Eredics Áron: Ahogy elkezdtünk együtt játszani, azonnal kiderült, hogy zeneileg egy nyelvet beszélünk, valószínűleg azért is, mert Kelemenék hozzánk hasonlóan nyitott zenészek. A mostani felállásukban Vashti Hunter csellista albán, Jonian Ilias Kadesha hegedűs pedig görög származású, ez pedig szintén egy kapcsolódási pont a mi délszláv hangzásunkhoz.

MN: A hagyományos délszláv zenekarokban nincs is vonós?

EÁ: De van.

MN: Akkor nálatok hogyhogy nincs?

EÁ: Nálunk tamburások vannak, ez így alakult. Mondjuk, a bőgősünk, Dénes Ábel néha vonóval is játszik. Ő 2020-ban csatlakozott a zenekarhoz, szuper tehetséges bőgős, az egyetlen közöttünk, aki vonós hangszeren játszik.

MN: Nyilván még akkor választottatok nevet, amikor nemigen jártatok külföldre. Azóta mennyi bajotok van ebből a névből?

EÁ: Annyi, hogy egyszer el is határoztuk, hogy megváltoztatjuk, de az akkori lemez­kiadónk, a Harmonia Mundi ránk parancsolt, hogy szó sem lehet róla, ez éppen így érdekes.

MN: Egyébként mit jelent a név?

EÁ: Semmit. Amikor egy gimnáziumi osztályban, Dávid unokatestvérem részvételével megalakult a mai zenekar őse, a név keresésekor valaki bemondta, legyen Söndörgő. Mit jelent, kérdeztük. Mit tudom én, mondta, jól hangzik. Az első próbánk dátuma föl is van írva egy naptárban: 1995. május 11.

MN: Mindenki tamburával kezdte?

EÁ: Senki sem kezdte azzal. Mindenki valami klasszikus hangszeren tanult a zeneiskolában, én zongorával, majd vadászkürttel végeztem a konziban, Benjámin harsonával, rézfúvósokkal, Salamon furulyával, ami meg is maradt, Dávid meg klarinéttal, neki ma is az a fő hangszere. Én kezdtem el először tamburázni, azután ami hiányzott a zenekarból, azt meg kellett tanulnia valakinek.

MN: Egész dinasztia vagytok.

EÁ: Apánk, Eredics Kálmán bőgős, Eredics Gábor nagybátyánk basszprimtamburás, a fia, Vince, akinek már van zenekara, harmonikás, unokatestvérünk, Dávid, és vagyunk mi hárman, Áron, Benjámin, Salamon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.