Tavaszi programajánló - Interjú

„Jó lenne menni”

Eredics Áron zenész, Söndörgő együttes

Zene

Jövőre harmincéves lesz a délszláv alapú zenét egyre szabadabban játszó Söndörgő, az idén ötvenéves Vujicsics Együttes „leszármazottja”. Nyelvről, hovatartozásról és pénzről is beszéltünk.

Magyar Narancs: A Zeneakadémián április 8-án a Kelemen Kvartett-tel együtt tartjátok meg a korábban már félig-meddig hasonlóan eljátszott koncertet, most Bartók–Balkán Revisited címmel. Elég különböző műfajokat képviseltek, hogyan lehet ezeket összeolvasztani?

Eredics Áron: Ahogy elkezdtünk együtt játszani, azonnal kiderült, hogy zeneileg egy nyelvet beszélünk, valószínűleg azért is, mert Kelemenék hozzánk hasonlóan nyitott zenészek. A mostani felállásukban Vashti Hunter csellista albán, Jonian Ilias Kadesha hegedűs pedig görög származású, ez pedig szintén egy kapcsolódási pont a mi délszláv hangzásunkhoz.

MN: A hagyományos délszláv zenekarokban nincs is vonós?

EÁ: De van.

MN: Akkor nálatok hogyhogy nincs?

EÁ: Nálunk tamburások vannak, ez így alakult. Mondjuk, a bőgősünk, Dénes Ábel néha vonóval is játszik. Ő 2020-ban csatlakozott a zenekarhoz, szuper tehetséges bőgős, az egyetlen közöttünk, aki vonós hangszeren játszik.

MN: Nyilván még akkor választottatok nevet, amikor nemigen jártatok külföldre. Azóta mennyi bajotok van ebből a névből?

EÁ: Annyi, hogy egyszer el is határoztuk, hogy megváltoztatjuk, de az akkori lemez­kiadónk, a Harmonia Mundi ránk parancsolt, hogy szó sem lehet róla, ez éppen így érdekes.

MN: Egyébként mit jelent a név?

EÁ: Semmit. Amikor egy gimnáziumi osztályban, Dávid unokatestvérem részvételével megalakult a mai zenekar őse, a név keresésekor valaki bemondta, legyen Söndörgő. Mit jelent, kérdeztük. Mit tudom én, mondta, jól hangzik. Az első próbánk dátuma föl is van írva egy naptárban: 1995. május 11.

MN: Mindenki tamburával kezdte?

EÁ: Senki sem kezdte azzal. Mindenki valami klasszikus hangszeren tanult a zeneiskolában, én zongorával, majd vadászkürttel végeztem a konziban, Benjámin harsonával, rézfúvósokkal, Salamon furulyával, ami meg is maradt, Dávid meg klarinéttal, neki ma is az a fő hangszere. Én kezdtem el először tamburázni, azután ami hiányzott a zenekarból, azt meg kellett tanulnia valakinek.

MN: Egész dinasztia vagytok.

EÁ: Apánk, Eredics Kálmán bőgős, Eredics Gábor nagybátyánk basszprimtamburás, a fia, Vince, akinek már van zenekara, harmonikás, unokatestvérünk, Dávid, és vagyunk mi hárman, Áron, Benjámin, Salamon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?