mi a kotta?

Ligeti út

  • mi a kotta
  • 2022. május 25.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/21. hétre

„Bartók 1945 szeptemberében halt meg, amikor éppen véget ért a háború. A végrendeletben ez állt: »Amíg Budapesten utca vagy tér van elnevezve Hitlerről vagy Mussoliniről, addig nem akarom, hogy utcát nevezzenek el rólam.« Budapesten egyszer tréfából azt mondtam: »Ha meghalok, és mindenáron el akartok nevezni rólam valamit, akkor nevezzétek Ligeti György tévútnak.«”

A fenti anekdotát Eckhard Roelcke Ligetivel közös beszélgetőkönyvéből ismerjük, a hazai kultúrának azonban annál súlyosabb pótlandói vannak a nagy hírű komponistával kapcsolatban, hogy már a közterület-keresztelésnél tartsunk. Alig-alig hallunk Ligeti-műveket a koncerttermekben, az egyetlen kivétel talán a korai, posztbartókista, s nem véletlenül megtagadott Concert românesc. Pedig érdemes lenne tanulni az ő soha meg nem nyugvó, örökké játékos intellektusából, európaiságából, ha már a könnyedségnek olyannyira híján van a bartóki–kodályi örökség felelőssége alatt izmosodó zenei szakma. Ligeti mindig kitalált valamit. Összeszedett száz metronómot, és elindította őket egyszerre, mindet más tempóban. Negyedhangnyi különbségre hangolt két vonószenekart, aztán hadd szóljon. Olyan jól szólt, amit csinált, hogy Stanley Kubrick két filmjében is felhasználta a zenéjét. Megérte, a fene bánja, micsoda pereskedés lett belőle. Jövőre a szerző születésének centenáriumát ünnepli a világ. A világnak kell ünnepelnie, mert Ligeti hontalan volt, magyarnak erdélyi, erdélyinek zsidó, zsidónak kétkedő ateista. De az esélyünk sokszoros, hogy 2023-ban ne csak Kubrick-filmben találkozzunk a zenéjével. Az idén pedig, mintegy előkészítve a századikat, 99. születésnapját ünneplik. Eötvös Péter vezényel, Fenyő László előadja a Csellóversenyt, a Concerto Budapest muzsikusaiból álló Ligeti Ensemble a Kamarakoncertet. Tévút? Hiszen szép! (BMC, május 27., nyolc óra)

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.