mi a kotta?

Ligeti út

  • mi a kotta
  • 2022. május 25.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/21. hétre

„Bartók 1945 szeptemberében halt meg, amikor éppen véget ért a háború. A végrendeletben ez állt: »Amíg Budapesten utca vagy tér van elnevezve Hitlerről vagy Mussoliniről, addig nem akarom, hogy utcát nevezzenek el rólam.« Budapesten egyszer tréfából azt mondtam: »Ha meghalok, és mindenáron el akartok nevezni rólam valamit, akkor nevezzétek Ligeti György tévútnak.«”

A fenti anekdotát Eckhard Roelcke Ligetivel közös beszélgetőkönyvéből ismerjük, a hazai kultúrának azonban annál súlyosabb pótlandói vannak a nagy hírű komponistával kapcsolatban, hogy már a közterület-keresztelésnél tartsunk. Alig-alig hallunk Ligeti-műveket a koncerttermekben, az egyetlen kivétel talán a korai, posztbartókista, s nem véletlenül megtagadott Concert românesc. Pedig érdemes lenne tanulni az ő soha meg nem nyugvó, örökké játékos intellektusából, európaiságából, ha már a könnyedségnek olyannyira híján van a bartóki–kodályi örökség felelőssége alatt izmosodó zenei szakma. Ligeti mindig kitalált valamit. Összeszedett száz metronómot, és elindította őket egyszerre, mindet más tempóban. Negyedhangnyi különbségre hangolt két vonószenekart, aztán hadd szóljon. Olyan jól szólt, amit csinált, hogy Stanley Kubrick két filmjében is felhasználta a zenéjét. Megérte, a fene bánja, micsoda pereskedés lett belőle. Jövőre a szerző születésének centenáriumát ünnepli a világ. A világnak kell ünnepelnie, mert Ligeti hontalan volt, magyarnak erdélyi, erdélyinek zsidó, zsidónak kétkedő ateista. De az esélyünk sokszoros, hogy 2023-ban ne csak Kubrick-filmben találkozzunk a zenéjével. Az idén pedig, mintegy előkészítve a századikat, 99. születésnapját ünneplik. Eötvös Péter vezényel, Fenyő László előadja a Csellóversenyt, a Concerto Budapest muzsikusaiból álló Ligeti Ensemble a Kamarakoncertet. Tévút? Hiszen szép! (BMC, május 27., nyolc óra)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.