mi a kotta?

Ligeti út

  • mi a kotta
  • 2022. május 25.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/21. hétre

„Bartók 1945 szeptemberében halt meg, amikor éppen véget ért a háború. A végrendeletben ez állt: »Amíg Budapesten utca vagy tér van elnevezve Hitlerről vagy Mussoliniről, addig nem akarom, hogy utcát nevezzenek el rólam.« Budapesten egyszer tréfából azt mondtam: »Ha meghalok, és mindenáron el akartok nevezni rólam valamit, akkor nevezzétek Ligeti György tévútnak.«”

A fenti anekdotát Eckhard Roelcke Ligetivel közös beszélgetőkönyvéből ismerjük, a hazai kultúrának azonban annál súlyosabb pótlandói vannak a nagy hírű komponistával kapcsolatban, hogy már a közterület-keresztelésnél tartsunk. Alig-alig hallunk Ligeti-műveket a koncerttermekben, az egyetlen kivétel talán a korai, posztbartókista, s nem véletlenül megtagadott Concert românesc. Pedig érdemes lenne tanulni az ő soha meg nem nyugvó, örökké játékos intellektusából, európaiságából, ha már a könnyedségnek olyannyira híján van a bartóki–kodályi örökség felelőssége alatt izmosodó zenei szakma. Ligeti mindig kitalált valamit. Összeszedett száz metronómot, és elindította őket egyszerre, mindet más tempóban. Negyedhangnyi különbségre hangolt két vonószenekart, aztán hadd szóljon. Olyan jól szólt, amit csinált, hogy Stanley Kubrick két filmjében is felhasználta a zenéjét. Megérte, a fene bánja, micsoda pereskedés lett belőle. Jövőre a szerző születésének centenáriumát ünnepli a világ. A világnak kell ünnepelnie, mert Ligeti hontalan volt, magyarnak erdélyi, erdélyinek zsidó, zsidónak kétkedő ateista. De az esélyünk sokszoros, hogy 2023-ban ne csak Kubrick-filmben találkozzunk a zenéjével. Az idén pedig, mintegy előkészítve a századikat, 99. születésnapját ünneplik. Eötvös Péter vezényel, Fenyő László előadja a Csellóversenyt, a Concerto Budapest muzsikusaiból álló Ligeti Ensemble a Kamarakoncertet. Tévút? Hiszen szép! (BMC, május 27., nyolc óra)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."