A hatalmas hagyaték ellenére a nyolcvanas évekbeli magyar underground emlékezete négy-öt zenekarra és nagyjából ugyanennyi előadóra korlátozódik. Magyar Péterrel kapcsolatban legfeljebb azt illik megjegyezni, hogy valaha az Európa Kiadó és a Balaton dobosa volt, az viszont lassan a feledés homályába vész, hogy akkoriban egy sor nagyon izgalmas zenei kísérletben alkotótársként is részt vett, hirtelenjében Másik János, Baló István és Szemző Tibor neve ugrik be.
Magyar úgy a kilencvenes évek közepéig-végéig volt nagy reményű ifjú, aztán egyszerűen eltűnt. Mostanában néha beül a dobok mögé a Hunnia kávézó Balaton-klubjában, olykor elénekel egy dalt… Ezért volt különösen nagy meglepetés, hogy év végén egy olyan lemezzel állt elő, amit hülye kifejezéssel „életmű-keresztmetszetnek” mondhatnánk. A Csörömpölést vállalok 19 száma úgy harminc évet fog át, hallhatunk múlt századi archív koncertfelvételeket és olyan vadonatúj dalokat, amelyekből jobb helyeken akár sláger is lehetne. Magyar ezekben a dalokban énekel, máskor gitározik, billentyűs hangszereken, ütősökön játszik, viszont dobolni – amihez a legjobban ért – csak a régi felvételeken hallhatjuk. „Nem popzenét csináltam. Magyar Péter Archív néven tettem közzé ezeket a számokat, amivel arra utalok, hogy nagyrészt archív felvételek kerültek a CD-re, másrészt le vagyok íródva, és nem vagyok már mai gyerek” – nyilatkozta lemondóan Magyar, csakhogy ez a lemez épp azt bizonyítja, hogy most iratkozott fel megint.
FerdinándRecords, 2016
