Lemez

Martin James Bartlett: Love and Death

  • - csk -
  • 2019. szeptember 22.

Zene

Ha igaz, hogy a vegyes műsorú ária- és dal-CD-k esetében segít koherenciát teremteni egy következetesen végigvitt, zenén kívüli alapgondolat, akkor az is igaz, hogy mindez a hangszeres lemezeknél nem működik, mert míg a vokális zene nyelv- és fogalomközpontú (itt a szöveg a meghatározó), addig a hangszeres zene elvont. Egy zavaros műsorú zongoralemeznek nem ad „koncepciót”, ha valamennyi darab a tavaszról, a vízről vagy a méhek éle­téről szól.

A fiatal angol zongorista, Martin James Bartlett debütáló lemeze a Love and Death címet viseli, és valóban: műsorszámai a szerelem és a halál témáját járják körül. Ettől még az egész stilárisan, hangvételben és műfajilag összefüggéstelen. Bach (Ich ruf zu dir, Herr Jesu Christ; Jesu, meiner Seelen Wonne), Liszt (Három Petrarca-szonett, Szerelmi álmok, no. 3.), Schumann–Liszt (Ajánlás), Granados (El Amor y la muerte), Wagner–Liszt (Izolda szerelmi halála) és Prokofjev (7. szonáta): van e műveknek zenei közös nevezőjük? Nincs.

Persze valamire mégiscsak jó a szervetlen csapongás: az ifjú művész sokoldalúan bemutatkozhat. Megtudjuk, hogy kristályosan billent és tiszta faktúrát teremt barokk zenékben (Bach), nem idegen tőle az emelkedettség (Petrarca-szonettek), ismeri az álmodó hangot (Liebestraum) és a rajongást (Widmung), van színkultúrája (Granados), ért a szenvedélyes fokozáshoz (Trisztán-részlet), és képes összeegyeztetni az intellektuálisan kimódolt ritmikai struktúrákat a barbár vadsággal (Prokofjev). Sokat ígé­rő kezdet, várjuk a folytatást – egy koherensebb műsorú lemezen.

Warner Classics, 2019

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.