mi a kotta?

Megszűnt a marhadög

  • mi a kotta
  • 2022. május 11.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/19. hétre

„A Nibelung gyűrűje című tetralógiának végső negyedét, melynek elszenvedésével még tartoztunk a civilizációnak, íme előadták nálunk is. Ha az operaház jelen vezetése alatt biztosak lehetnénk az ellen, hogy az ártatlanság és csendes béke valamely percében ránk nem szakad egész váratlanul egy darab Parsifal, vagy egy kőzuhatag Trisztán, a ma esti kínszenvedések után végre elmondhatnók az utolsó elhullott tehene fölött sopánkodó cigány vigaszát: Hála Istennek! Megszűnt a marhadög.

Hála Wotannak! Bealkonyodott neki. Födje emlékét ama sötétség, melyből előlépnie sohasem kellett volna, és melyből bizonyára ki sem bátorodik vala, ha Wagnernek dallamteremtő képességét, amely különben sem volt valami nagyon erős – végképp nem sújtja tehetetlenséggel a Walhalla versenyintézetének, az Olympusnak egyik leghírnevesebb matadorja, Apollo musagetes. (…) Őt, szegényt, eltették oda, hol minden végtelen és így talán a dallam is; de megmaradtak rettentő fájdalmak között létrejött művei, melyekből mi, a késő utókor szkeptikus gyermekei, megtudhatjuk, milyen szerencsétlen lehetett az az ember, kinek önmaga iránt való mérhetetlen lelkesedéséhez a kegyetlen sors nem adta meg az azt igazoló képességet.” Így írt 1892-ben Az istenek alkonya budapesti bemutatójáról a kor első számú hírlapi kritikusa, Keszler József, aki – köztünk maradjon – nem volt épp a legelfogulatlanabb és legbölcsebb elmék közül való. Mi mindenesetre most sokkalta pozitívabb várakozással, sőt határozott predilekcióval tekintünk az új operaházi Götterdämmerung elé, amely vasárnap M. Tóth Géza rendezésében, Kocsár Balázs vezényletével és Kovácsházi István Siegfriedjével vár majd ránk, a 2015-ben megkezdett Ring záródarabjaként (május 15., öt óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.