Visszhang: koncert

Eagles of Death Metal

Visszhang

A Jesse Hughes vezette Eagles of Death Metalra a legtöbben a Bataclan-tragédia kapcsán fognak emlékezni, pedig elég jó lemezeket csinálnak, élőben meg még erősebbek.

A mostani koncert előtt volt alkalmam beszélgetni a frontemberrel, aki elmesélte, hogy amikor legutóbb, 2016-ban nálunk jártak, még golyóálló mellényt viseltek a színpadon, ám akkor Budapest volt az első állomás, ahol biztonságban érezték magukat, és fesztelenül tudtak játszani. Hughes azóta lecserélte a teljes zenekarát: a mostani felállás tagja többek között a Palaye Royale basszusgitárosnője, a koncert közben rodeós csajjá átöltöző Jennie Vee, valamint az a Josh Jové, akinek The Shelters nevű remek zenekarát maga Tom Petty támogatta nem sokkal a halála előtt. Voltak előítéleteim ezzel a lineuppal kapcsolatban, de egyből rám cáfolnak az új arcok – különösen a szédületes szólókat prezentáló Jové feledteti a régi tagokat.

 
A szerző felvétele

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.