mi a kotta?

A velencei tyúk

  • mi a kotta
  • 2014. május 17.

Zene

"Nem szeretem a hisztérikus nőket" - fogalmazott gúnyosan Nietzsche, amikor először találkozott Wagner fennkölt ünnepi színjátékával, a Parsifallal. A filozófus, aki pár évvel később - mint köztudott - Torinóban sírva borult egy elkínzott, szekérhúzó ló nyakába, ekkor még kevesebb megértést mutatott az egyetemes részvét és együtt szenvedés wagneri gesztusa iránt, amelynek alapérzületét a Mester egyik levelében éppen egy hasonló olasz utcai állatkínzás felidézésével körvonalazta.

"Nemrég történt, hogy mentem az utcán, és egy baromfiüzletre tévedt a tekintetem; szórakozottan figyeltem a feltornyozott, gusztusosan és étvágygerjesztően elrendezett árut, majd észrevettem egy férfit oldalt, aki egy tyúkot kopasztott serényen, mellette egy másik férfi épp az egyik ketrecbe nyúlt, elkapott egy élő tyúkot és leszakította a fejét. Az állat rettenetes sikolya és a szánalmas, elhaló hangok, amelyeket kimúlása közben hallatott, rémülettel töltötték el a lelkem. [...Ha ennek a szenvedésnek van egyáltalán célja] akkor az egyszerűen felébreszteni az együttes szenvedés érzését az emberben, aki ezáltal magába szívja az állat tökéletlen létezését, s minden létezés hibás voltát felismerve a világ megváltójává lesz. (Ez a jelentés jobban megvilágosodik majd előtted a Parsifal harmadik felvonásának nagypéntek reggeli jelenetéből.)"

Nagypénteken és húsvéthétfőn, mondhatni, hagyományszerűen vonul az operaház színpadára e mű (képünkön az 1882-es ősbemutató jelenetrajza), ezúttal Pinchas Steinberg vezényletével és a nem csupán termetében óriás finn basszista, Matti Salminen vendégszereplésével Gurnemanz részvétteljes szerepében (április 18. és 21., öt óra). A keresztény ünnepkör kitüntetett napjaiban emellett egy másik idevágó csodás zenemű, a fiatal Händel itáliai oratóriuma, az 1708-as La Resurrezione, azaz A feltámadás is pódiumra kerül, hála a Savaria Barokk Zenekar és vezetője, Németh Pál produkciójának (Zeneakadémia, április 20., hét óra). S persze pár nappal Koopman Máté-passiójának nyomában egy másik Bach-koncert is megszenteli majd a péntekünket: a MÁV Szimfonikus Zenekar Húsvéti oratóriummal záruló hangversenye, Kocsis Zoltánnal a karmesteri dobogón (Zeneakadémia, április 18., hét óra).

Amíg nagyszerű fő-zeneigazgatójuk a Zeneakadémián vezényel, addig a Nemzeti Filharmonikusok egy estére török uralom alá kerül. Nem csupán a karmester lesz török Isüin Metin személyében, de Camille Saint-Sa‘ns "Egyiptomi" melléknevű zongoraversenyének szólistája, Emre Elivar is (Nemzeti Hangversenyterem, április 18., fél nyolc). Mi több, a koncertet egy többé-kevésbé kortárs török zenemű, a Rituális tánc fogja megnyitni Ahmed Adnan Sayguntól. Saygun nemzeti zeneszerző a törököknél, mondhatni, ő volt a török Sibelius, s ez átkötést kínál ajánlónk utolsó tételéhez, ahol viszont a finn Sibelius jut szerephez. Századvégi 1. szimfóniáját az "budai Danubia Zenekar hangversenyén párosítja majd össze Hámori Máté Beethoven c-moll zongoraversenyével (Zeneakadémia, április 23., fél nyolc). A versenymű szólójára az örökifjú Vásáry Tamás vállalkozik.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.