Lemez

Száz szónak is

Todd Terje: It's Album Time

  • - minek -
  • 2014. május 17.

Zene

Bőven túl van már a harmincon, de csak most jött el az ideje, hogy albumkészítőként is kipróbálja magát - pedig a norvég Todd Terje időtlen idők óta szórakoztat műfajilag nehezen behatárolható, habár idővel jól felismerhető, mutáns diszkószerzeményeivel.

Ha létezik baleári hangzás, amihez az ember nyarat, tengerpartot asszociál, azt éppen Terje reprodukálja megjelenésről megjelenésre - csillogó, elegáns, lüktető, motorizált tánczenék formájában. Ráadásul ő a re-editek aranykezű varázslója: a tánczene történetének számtalan darabját öltöztette új, vonzó, ritmusosan keserű-édes csokoládéruhába.

Az új album borítóján a régi barát, Bendik Kaltenborn (amúgy a New Yorker állandó karikaturistája) grafikája - akárcsak az utóbbi pár év minden fontosabb Terje-megjelenésén. Bizony, két éven át dolgozott az album anyagán, melyre szépen beemelte az eltelt idő alatt megjelent slágereket is: a 12 számból négy már ismerős régi rajongóinak - vagy azoknak, akik mostanában betették a lábukat egy igényesebb zenét kínáló szórakozóhelyre. Szerencsénkre korántsem az volt a terve, hogy tíz további elektro-neo-diszkó bombát írjon az Inspector Norse vagy a Strandbar mellé, hanem hogy egy elegánsan sokszínű, darabról darabra építkező programba illessze őket. A megannyi ravasz lounge, karibi, latin, jazzy-funky, kraut, italo, diszkó stb. ujjgyakorlat Kid Creole legjobb korszakát juttatja eszünkbe; és akad megható, rendhagyó szintipop ballada is - Bryan Ferry főszereplésével, aki a néhai Robert Palmer egyik legnagyobb slágerét (Johnny and Mary) búgja a fülünkbe. A lemez mint egy jó szett, az eufórikus fináléra van kifuttatva: az Inspector Norse sokadszorra hallgatva is zseniális - miközben addigra már tudjuk, hogy Terje korántsem csak a diszkó királya.

Olsen Records/Deep Distribution 2014

Figyelmébe ajánljuk

Móricka evangéliuma

Semmi nem áll távolabb a keresztény szellemiségtől, mint a magas áhítatossági kvóciensű elmélkedések magáról a Történetről, de talán egyetlen kifejezésforma sem produkált annyi fércművet, mint a film.

Rap-szódia

Misztikus hangulat, a forgószínpadon egy kettéhasított vár, eleve ferde elemekkel, amelyek épp eldőlni készülnek. A látvány (díszlet: Horesnyi Balázs) rögtön megteremti az alapérzetet: minden szétesni látszik Veronában a két család viszálya miatt. Egy cseppnyi költőiség még így is kerül mindennek a tetejébe: égi jelenségként érkezik Júlia ágya, ahol újdonsült férjével, Rómeóval elhálhatják a nászéjszakát.

Szegvár, retúr

Még előző kötetében, a Lányos apában írta Grecsó Krisztián, hogy két évtizede az édes­apjáról szeretne írni. „Gyakoroltam, készültem, megbocsátottam, fejlődtem, aztán felejtettem, kidobtam mindent, gyűlöltem, visszaestem.”

Vissza a kenguruhoz

„Mi az a gondolati, szemléleti újdonság, amely a csalogató, modern kísérőzenén, a színes képeken, a megvalósult filmben átsugárzik? Sajnos nem több, mint hogy a Levi’s vagy a Lee Cooper márkájú farmerdzseki alatt is doboghat becsületes munkásszív” – írták találóan A kenguru című filmről 1976-os bemutatója után a Filmvilágban.

Tájékozódunk

Egy héttel azután, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának illetékes szerve szankciós listára tette Rogán Antalt a magyarországi rendszerszintű korrupcióban betöltött szerepe miatt, összeült az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.