mi a kotta?

Antal és Tóbiás

  • mi a kotta
  • 2014. március 20.

Zene

"A kétfüzetnyi keringő megjelenése kellemetlenül lepett meg, mert nem egészen úgy jelentek meg, ahogyan megbeszéltük. Helyénvalónak tartanám a megfelelő kártérítést. Egyébként arra kérem, szíveskedjék számomra betekintést engedélyezni a három legutóbbi füzet elszámolásába, mert véget kívánok vetni az ügynek, és ha óhajtja, háromszáz bécsi forintért átengedem a tulajdonjogukat Önnek. Ezenkívül kérek még néhány példányt a Fantáziából." 1823 februárjában írta ezt az elégületlenséget tükröző levelet Franz Schubert egyik kiadójának, Anton Diabellinek, akkoriban tehát, amikor az ambiciózus bécsi zeneműkiadó egyik legnagyobb szakmai sikerének és egyszersmind zenetörténeti megdicsőülésének napjait ünnepelte.

1823-1824-ben jelent meg ugyanis cégénél az a hazafias zeneszerzői antológia, amelynek kottalapjait 51 bécsi, illetve birodalmi komponista töltötte meg variációkkal Diabelli úr mérsékelten nagyszerű témájára. Schubert, Czerny, Hummel és a gyermek Liszt mellett Beethoven is elvállalta a felkérést. Elvállalta és fenségesen túlteljesítette, hiszen a 33 Diabelli-variációval művészetének valóságos mikrokozmoszát alkotta meg, ahogy azt utóbb Hans von Bülow megfogalmazta. Ezt a sorozatot fogja eljátszani pesti koncertjének második felében a kiváló japán-brit zongorista, Mitsuko Uchida, a program másik felét pedig Schubert G-dúr (Fantázia) szonátája adja majd (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, február 26., fél nyolc). E Schubert-mű amúgy nem azonos az idézetben említett Fantáziával (az a Wanderer-fantázia), s melléknevét éppenséggel Bécs másik jó nevű zeneműkiadójától, Tobias Haslingertől nyerte, midőn az 1826 őszén publikálta a komponista utolsó, még életében megjelent szonátáját. "O Tobias! O Tobias! Dominus Haslinger!" - csatolt 1821. szeptemberi leveléhez egy humoros kantátát Beethoven, jeléül a kiadó tekintélyének és Beethoven megtisztelő rokonszenvének.

Uchida mellett egy másik hölgyzongorista vendég is ígérkezik az elkövetkező napokra, a 26 éves grúz tünemény, Khatia Buniatishvili személyében. ' a Concerto Budapest hétvégi koncertjein lát majd neki Grieg túláradóan népszerű a-moll zongoraversenyének magánszólamához (Zeneakadémia, február 22. és 23., fél nyolc). Egy romantikus a-moll versenymű a hét másik szépséges vendégének is jut majd, hiszen a csellista Sol Gabetta (képünkön) Schumann két hét alatt megkomponált csellóversenyét játssza majd a Bázeli Kamarazenekarral közös estjén (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, február 27., fél nyolc). A karmester ezen a koncerten nem más, mint az Il Giardino Armonico vezetője, a jeles Giovanni Antonini lesz. A hét negyedik vendégművésznője, Tabea Zimmermann pedig egy kamarakoncerten jut majd szerephez, Várjon Dénes és a klarinétos Jörg Widmann társaságában (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, február 21., fél nyolc).

S végül még két Mozart-érdekű rendezvény. Philipp György és együttműködő művésztársai rendhagyó opera-előadásra hívják az ifjúságot e cím alatt: Mozart összes operája rövidítve (Uránia, február 22., fél 11.). Másnap este azután az "budai Danubia Zenekar és új művészeti vezetője, Hámori Máté ad majd egynemű Mozart-hangversenyt, méghozzá a Mozart - Ember meggondolkodtató fantáziacím alatt (BMC, február 23., hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.