mi a kotta?

Antal és Tóbiás

  • mi a kotta
  • 2014.03.20 13:02

Zene

"A kétfüzetnyi keringő megjelenése kellemetlenül lepett meg, mert nem egészen úgy jelentek meg, ahogyan megbeszéltük. Helyénvalónak tartanám a megfelelő kártérítést. Egyébként arra kérem, szíveskedjék számomra betekintést engedélyezni a három legutóbbi füzet elszámolásába, mert véget kívánok vetni az ügynek, és ha óhajtja, háromszáz bécsi forintért átengedem a tulajdonjogukat Önnek. Ezenkívül kérek még néhány példányt a Fantáziából." 1823 februárjában írta ezt az elégületlenséget tükröző levelet Franz Schubert egyik kiadójának, Anton Diabellinek, akkoriban tehát, amikor az ambiciózus bécsi zeneműkiadó egyik legnagyobb szakmai sikerének és egyszersmind zenetörténeti megdicsőülésének napjait ünnepelte.

1823-1824-ben jelent meg ugyanis cégénél az a hazafias zeneszerzői antológia, amelynek kottalapjait 51 bécsi, illetve birodalmi komponista töltötte meg variációkkal Diabelli úr mérsékelten nagyszerű témájára. Schubert, Czerny, Hummel és a gyermek Liszt mellett Beethoven is elvállalta a felkérést. Elvállalta és fenségesen túlteljesítette, hiszen a 33 Diabelli-variációval művészetének valóságos mikrokozmoszát alkotta meg, ahogy azt utóbb Hans von Bülow megfogalmazta. Ezt a sorozatot fogja eljátszani pesti koncertjének második felében a kiváló japán-brit zongorista, Mitsuko Uchida, a program másik felét pedig Schubert G-dúr (Fantázia) szonátája adja majd (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, február 26., fél nyolc). E Schubert-mű amúgy nem azonos az idézetben említett Fantáziával (az a Wanderer-fantázia), s melléknevét éppenséggel Bécs másik jó nevű zeneműkiadójától, Tobias Haslingertől nyerte, midőn az 1826 őszén publikálta a komponista utolsó, még életében megjelent szonátáját. "O Tobias! O Tobias! Dominus Haslinger!" - csatolt 1821. szeptemberi leveléhez egy humoros kantátát Beethoven, jeléül a kiadó tekintélyének és Beethoven megtisztelő rokonszenvének.

Uchida mellett egy másik hölgyzongorista vendég is ígérkezik az elkövetkező napokra, a 26 éves grúz tünemény, Khatia Buniatishvili személyében. ' a Concerto Budapest hétvégi koncertjein lát majd neki Grieg túláradóan népszerű a-moll zongoraversenyének magánszólamához (Zeneakadémia, február 22. és 23., fél nyolc). Egy romantikus a-moll versenymű a hét másik szépséges vendégének is jut majd, hiszen a csellista Sol Gabetta (képünkön) Schumann két hét alatt megkomponált csellóversenyét játssza majd a Bázeli Kamarazenekarral közös estjén (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, február 27., fél nyolc). A karmester ezen a koncerten nem más, mint az Il Giardino Armonico vezetője, a jeles Giovanni Antonini lesz. A hét negyedik vendégművésznője, Tabea Zimmermann pedig egy kamarakoncerten jut majd szerephez, Várjon Dénes és a klarinétos Jörg Widmann társaságában (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, február 21., fél nyolc).

S végül még két Mozart-érdekű rendezvény. Philipp György és együttműködő művésztársai rendhagyó opera-előadásra hívják az ifjúságot e cím alatt: Mozart összes operája rövidítve (Uránia, február 22., fél 11.). Másnap este azután az "budai Danubia Zenekar és új művészeti vezetője, Hámori Máté ad majd egynemű Mozart-hangversenyt, méghozzá a Mozart - Ember meggondolkodtató fantáziacím alatt (BMC, február 23., hét óra).

Neked ajánljuk

Vértelenül

A „skót darab” – így emlegetik színházi körökben Shakespeare legrövidebb és egyik legvéresebb drámáját. Átkok, balszerencse, titokzatos balesetek kötődnek mind színpadi, mind filmes adaptációihoz, és változatos rítusok, amelyekkel távol lehet tartani a balsorsot.