mi a kotta?

DOREMI

  • mi a kotta
  • 2014. május 3.

Zene

"Angol urak, ti lőtök először!" - a legenda szerint állítólag ilyesforma udvariaskodás előzte meg az 1745-ös fontenoy-i csatát, az ún. osztrák örökösödési háború kitüntetett jelentőségű, bár végeredményben semmit el nem döntő ütközetét. Azért ha döntő ütközet nem is esett e vérrel öntözött vallon síkon, azért a franciák győzedelmeskedtek a britek, hollandok és hannoveriek felett, méghozzá XV. Lajos felséges jelenlétében.

A győztes hadvezér a franciák marsallja, a kalandos életű Szász Móric volt, aki korábban a nagy tragika, Adrienne Lecouvreur szeretője volt, s akiből e szerelem révén a XX. század legelején egy verista opera tenorfőhőse vált. A fentebb említett csatát most mégsem Cilea elsőrangúan másodvonalbeli operája miatt idéztük, hanem éppenséggel egy másik zenés színházi mű okán, amelynek bemutatására a Fontenoy mezején aratott diadal teremtett apropót. Jean-Philippe Rameau opera-balettje, a Polümnia ünnepe ugyanis 1745 októberében - öt hónappal a csata után - e győzelmet ünnepelte a párizsi operában. A himnikus költészet múzsáját címszereplővé avató mű vasárnap, azaz az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál záró estéjén hangzik majd el, koncertszerű előadásban (Nemzeti Hangversenyterem, április 6., fél nyolc). Vashegyi György és együttesei ezúttal kiváló nemzetközi gárdát vendégelnek e produkcióban, az élen William Christie, Marc Minkowski és René Jacobs kedvvel foglalkoztatott énekesnőjével, Véronique Gens szopránnal.

Az utolsó napokra jut még emellett egy dekoratív és nagy tehetségű hegedűs Patricia Kopatchinskaja (képünkön) személyében, aki az MR Szimfonikusok koncertjén Eötvös Péter 2. (DoReMi) hegedűversenyének szólóját játssza majd, mely versenyművet a közelmúltban a szerző vezénylete alatt vett lemezre (Nemzeti Hangversenyterem, április 4., fél nyolc). Egy nappal a fesztivál befejezését követően azután már egy másik fotogén hegedűvirtuóz bukkan majd fel Budapesten, hogy rácsodálkozhassunk nem csupán egyes hangszeres művészek testi vonzerejére, de arra a gyakorlatilag elenyésző különbségre is, amely mára a fesztiváli és fesztiváltalan napok koncertprogramját közel egyformának mutatja. Joshua Bell lesz ez a hegedűs, aki Steven Isserlis és Várjon Dénes társaságában lát majd hozzá a kamarázáshoz a romantika kellős közepéről (Zeneakadémia, április 7., fél nyolc). S ha ehhez még hozzátesszük, hogy ugyanezen az estén négy sarokkal odébb, a Filharmóniai Társaság koncertjén Perényi Miklós fogja teljesíteni Saint-Sa‘ns a-moll gordonkaversenyét (operaház, április 7., fél nyolc), hát a koncertjárót csakúgy elfoghatja a bőség zavara, mint akár a fesztivál sűrűjében. Végezetül csütörtökön a Nemzeti Filharmonikusok bérleti koncertjén két különleges és egymással eddig talán soha össze nem került kompozíció jut majd egyszerre Kocsis Zoltán pálcája alá: Mozart C-dúr, ún. Koronázási miséje, valamint a 24 esztendős Szkrjabin fisz-moll zongoraversenye. A Szkrjabin-koncert magánszólamában a koreai származású Kun Woo Paik játékát halljuk majd, aki szűk két éve Berezovszkij beugrója volt, ám aki saját jogán is izgalommal várt vendége lesz Kocsis Zoltán együttesének (Nemzeti Hangversenyterem, április 10., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.