mi a kotta?

DOREMI

  • mi a kotta
  • 2014. május 3.

Zene

"Angol urak, ti lőtök először!" - a legenda szerint állítólag ilyesforma udvariaskodás előzte meg az 1745-ös fontenoy-i csatát, az ún. osztrák örökösödési háború kitüntetett jelentőségű, bár végeredményben semmit el nem döntő ütközetét. Azért ha döntő ütközet nem is esett e vérrel öntözött vallon síkon, azért a franciák győzedelmeskedtek a britek, hollandok és hannoveriek felett, méghozzá XV. Lajos felséges jelenlétében.

A győztes hadvezér a franciák marsallja, a kalandos életű Szász Móric volt, aki korábban a nagy tragika, Adrienne Lecouvreur szeretője volt, s akiből e szerelem révén a XX. század legelején egy verista opera tenorfőhőse vált. A fentebb említett csatát most mégsem Cilea elsőrangúan másodvonalbeli operája miatt idéztük, hanem éppenséggel egy másik zenés színházi mű okán, amelynek bemutatására a Fontenoy mezején aratott diadal teremtett apropót. Jean-Philippe Rameau opera-balettje, a Polümnia ünnepe ugyanis 1745 októberében - öt hónappal a csata után - e győzelmet ünnepelte a párizsi operában. A himnikus költészet múzsáját címszereplővé avató mű vasárnap, azaz az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál záró estéjén hangzik majd el, koncertszerű előadásban (Nemzeti Hangversenyterem, április 6., fél nyolc). Vashegyi György és együttesei ezúttal kiváló nemzetközi gárdát vendégelnek e produkcióban, az élen William Christie, Marc Minkowski és René Jacobs kedvvel foglalkoztatott énekesnőjével, Véronique Gens szopránnal.

Az utolsó napokra jut még emellett egy dekoratív és nagy tehetségű hegedűs Patricia Kopatchinskaja (képünkön) személyében, aki az MR Szimfonikusok koncertjén Eötvös Péter 2. (DoReMi) hegedűversenyének szólóját játssza majd, mely versenyművet a közelmúltban a szerző vezénylete alatt vett lemezre (Nemzeti Hangversenyterem, április 4., fél nyolc). Egy nappal a fesztivál befejezését követően azután már egy másik fotogén hegedűvirtuóz bukkan majd fel Budapesten, hogy rácsodálkozhassunk nem csupán egyes hangszeres művészek testi vonzerejére, de arra a gyakorlatilag elenyésző különbségre is, amely mára a fesztiváli és fesztiváltalan napok koncertprogramját közel egyformának mutatja. Joshua Bell lesz ez a hegedűs, aki Steven Isserlis és Várjon Dénes társaságában lát majd hozzá a kamarázáshoz a romantika kellős közepéről (Zeneakadémia, április 7., fél nyolc). S ha ehhez még hozzátesszük, hogy ugyanezen az estén négy sarokkal odébb, a Filharmóniai Társaság koncertjén Perényi Miklós fogja teljesíteni Saint-Sa‘ns a-moll gordonkaversenyét (operaház, április 7., fél nyolc), hát a koncertjárót csakúgy elfoghatja a bőség zavara, mint akár a fesztivál sűrűjében. Végezetül csütörtökön a Nemzeti Filharmonikusok bérleti koncertjén két különleges és egymással eddig talán soha össze nem került kompozíció jut majd egyszerre Kocsis Zoltán pálcája alá: Mozart C-dúr, ún. Koronázási miséje, valamint a 24 esztendős Szkrjabin fisz-moll zongoraversenye. A Szkrjabin-koncert magánszólamában a koreai származású Kun Woo Paik játékát halljuk majd, aki szűk két éve Berezovszkij beugrója volt, ám aki saját jogán is izgalommal várt vendége lesz Kocsis Zoltán együttesének (Nemzeti Hangversenyterem, április 10., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.