Most, amikor minden csöpp erőnkkel integritásunk fönntartásáért kell küzdenünk, nem tartom megengedhetőnek, hogy nemzetiségeink kultúrájának bárminő ismertetésével foglalkozzunk és ezért egyáltalán nem csodálkozom, hogy Bartóknak elővigyázatlan eljárása igen széles körökben a hazafiatlanság látszatát kelthette. [...] Bartók különben mindig különös vonzalommal viseltetett a román zenei motívumok iránt, amelyekből magyar népzenei gyűjtéseibe is tévedésből igen sokat átvett. Végül, ha arra gondolunk, hogy a románok mennyire ellenünk fogják fordítani Bartók fejtegetéseit, még inkább fájlalnunk kell elővigyázatlanságát, hogy fejtegetéseit éppen most adta ki. Bukarestben, nyilván Bartókra való hivatkozással, aki különben, mint hallom, ott már régebben kiadott egy román népdalfüzetet, azt fogják hirdetni, hogy Erdély kizárólagosan román zenei terület. Jól tudom, azt az ellenvetést fogják tenni, hogy Bartók fejtegetései csupán tudományos jellegűek és célúak. [...] E kérdést ma nem a tudomány szempontjából kell és szabad megbírálni, hanem csupán a magyarság nemzeti érdekének szempontjából, amely ma mindenesetre előbbrevaló szempont, mint a zenetudománynak egy különben sem nagyjelentőségű részletkérdése." 1920 májusában a Szózat nevű sajtóorgánum hasábjain kollégája és zeneakadémiai feljebbvalója, Hubay Jenő csatlakozott a fenti szavakkal a Bartók Bélát kárhoztatók álláspontjához, akik román néprajzi kutatómunkája miatt ítélték hazafiatlannak a zeneszerzőt. Bartók, akinek román népi táncai - mint az a tudósításokban olvasható - legújabban is problematikusnak számíthatnak, csütörtökön az ifjú Palojtay János zongorakoncertjén jut majd szóhoz: a Gyermekeknek című sorozat 10 darabjával, valamint - az 1909-10-es Két román tánc révén (Fuga, augusztus 29., hét óra). A koncerten mindezek mellett Leos Janácek a Bartók-táncoktól érintésnyi közelségben komponált négytételes ciklusa, az 1912-es Ködben, valamint Ravel 1911-es Nemes és érzelmes keringők című kompozíciója is felhangzik majd, mely keringőfüzér ősbemutatójára érdekes módon a szerző nevének elhallgatása mellett került sor.
Másnap a Mozarttól oly emlékezetesen különös módon megrendelt Requiem társaságában Bach egyik leghíresebb művét, a d-moll toccata és fúgát hozza elénk a koncertprogram, amely, legyen bár mégoly híres Bach-mű, azért szerzősége éppenséggel kérdéses. A pró és kontra egyaránt heves és sarkos véleményekkel övezett kompozíció a Bazilikában szólal majd meg, olyan legendás énekesek szereplését fölvezetve, mint Molnár András és Kováts Kolos (augusztus 30., nyolc óra). Immár szeptemberben azután egy másik nevezetes Bach-mű, az E-dúr partita nyitja majd Banda Ádám és Prunyi Ilona közös kora esti rádiós hangversenyét: ezúttal senki által el nem disputálva a szerző kilétét (Márványterem, szeptember 5., hat óra).
