mi a kotta?

Nagy a fejetlenség

  • mi a kotta
  • 2013. október 5.

Zene

"Tisztelt és imádott asszonyom! Örömmel jelenthetem kegyednek, hogy szerelmetes és hírneves férje-urának új operája olyan fogadtatásban részesült, amelynél különbet elképzelni sem lehetne. Siker, diadal, önkívület - úgy tűnt, a közönség valósággal az eszét vesztette. Senki sem emlékszik hasonlóan teljes diadalra. Képzelje csak, olyan boldog voltam, hogy elsírtam magamat örömömben!"

Ilyen játékos modorosságok közepette számolt be feleségének, Virginiának az Anna Bolena milánói ősbemutatójának sikerétől mámoros Gaetano Donizetti, aki 1830 karácsonyán épp ezzel az operával ért fel a mester, a Maestro címig, s robbant be egyszersmind a nemzetközi operapiacra. A VIII. Henrik második feleségének szomorú végzetét megéneklő dalmű, amely három kurta évvel később, 1833 augusztusában már Pesten is műsorra tűzetett, ezúttal a csodálatos Edita Gruberova címszereplésével érkezik el hozzánk (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 10., hét óra). Fejvesztve rohanjunk hát a Müpába, hiszen ott most nem csupán tartós bel canto éhségünket csillapíthatjuk, hanem Gruberova személyében - a Lucrezia Borgia és a Norma után - ismét itthon találkozhatunk korunk egyik igazi operadívájával, a részben magyar származású pozsonyi csalogánnyal.

Az operaszüzsé tragikuma és az ősbemutató eufóriája - ez az Anna Bolena történetének kettőssége; derűs zárlatú gyermekopera és a keletkezés körülményeinek gyilkos közege - ez viszont Hans Krása Brundibár című műve, amely a Müpa és a Fesztiválzenekar közös alapítású új fesztiválját nyitja majd (Fesztivál Színház, szeptember 11., hét óra). Az Európai Hidak - Bridging Europe elnevezésű rendezvénysorozat első esztendejében Csehország kultúráját állítja majd a középpontba, s ennek részeként jut - 2009-et követően - újra elénk az édesanyjuknak tejet vásárolni igyekvő Anyinka és Pepicsek története, amelyet legelőször 1942-ben, egy prágai zsidó árvaház falai között mutattak be. A mű azután a szerzőkkel és az ár vaház lakóival egyetemben Theresienstadtba, a nácik által kirakatként mutogatott koncentrációs táborba jutott, ahol félszázszor előadott valóságos sikerdarabbá vált Krása kisoperája. Egészen addig, amíg az előadások közreműködőinek és nézőinek túlnyomó részét s magát a komponistát is el nem emésztették az újságíróknak és a segélyszervezeteknek már nem mutogatott valódi haláltáborok kemencéi. A Novák Eszter által rendezett produkció, amelyben a kisebb és nagyobb szerepeket a Budapesti Énekes Iskola növendékei játsszák, Szennai Kálmán vezényletével indítja majd útjára az új fesztivált, melynek további programjairól a jövő héten bőven lesz még alkalmunk érdemben szólni.

Hasonlóképp csupán első említés gyanánt hirdetjük most a budapesti Nemzetközi Fuvolaverseny sorozatát is, amelynek sorsolással egybekötött nyitó hangversenye pénteken vár reánk, a zenetudományban is avatott fuvolás, Erik Bosgraaf programjával (Régi Zeneakadémia, szeptember 6., fél nyolc). A 33 éves holland muzsikus műsora világtalan honfitársa, a XVII. században alkotott Jacob van Eyck szerzeményével kezdődik majd, hogy utóbb a 2003-ban elhunyt Luciano Berio Gesti című 1966-os kompozíciója zárja e nyitóeseményt.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.