Ilyen játékos modorosságok közepette számolt be feleségének, Virginiának az Anna Bolena milánói ősbemutatójának sikerétől mámoros Gaetano Donizetti, aki 1830 karácsonyán épp ezzel az operával ért fel a mester, a Maestro címig, s robbant be egyszersmind a nemzetközi operapiacra. A VIII. Henrik második feleségének szomorú végzetét megéneklő dalmű, amely három kurta évvel később, 1833 augusztusában már Pesten is műsorra tűzetett, ezúttal a csodálatos Edita Gruberova címszereplésével érkezik el hozzánk (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 10., hét óra). Fejvesztve rohanjunk hát a Müpába, hiszen ott most nem csupán tartós bel canto éhségünket csillapíthatjuk, hanem Gruberova személyében - a Lucrezia Borgia és a Norma után - ismét itthon találkozhatunk korunk egyik igazi operadívájával, a részben magyar származású pozsonyi csalogánnyal.
Az operaszüzsé tragikuma és az ősbemutató eufóriája - ez az Anna Bolena történetének kettőssége; derűs zárlatú gyermekopera és a keletkezés körülményeinek gyilkos közege - ez viszont Hans Krása Brundibár című műve, amely a Müpa és a Fesztiválzenekar közös alapítású új fesztiválját nyitja majd (Fesztivál Színház, szeptember 11., hét óra). Az Európai Hidak - Bridging Europe elnevezésű rendezvénysorozat első esztendejében Csehország kultúráját állítja majd a középpontba, s ennek részeként jut - 2009-et követően - újra elénk az édesanyjuknak tejet vásárolni igyekvő Anyinka és Pepicsek története, amelyet legelőször 1942-ben, egy prágai zsidó árvaház falai között mutattak be. A mű azután a szerzőkkel és az ár vaház lakóival egyetemben Theresienstadtba, a nácik által kirakatként mutogatott koncentrációs táborba jutott, ahol félszázszor előadott valóságos sikerdarabbá vált Krása kisoperája. Egészen addig, amíg az előadások közreműködőinek és nézőinek túlnyomó részét s magát a komponistát is el nem emésztették az újságíróknak és a segélyszervezeteknek már nem mutogatott valódi haláltáborok kemencéi. A Novák Eszter által rendezett produkció, amelyben a kisebb és nagyobb szerepeket a Budapesti Énekes Iskola növendékei játsszák, Szennai Kálmán vezényletével indítja majd útjára az új fesztivált, melynek további programjairól a jövő héten bőven lesz még alkalmunk érdemben szólni.
Hasonlóképp csupán első említés gyanánt hirdetjük most a budapesti Nemzetközi Fuvolaverseny sorozatát is, amelynek sorsolással egybekötött nyitó hangversenye pénteken vár reánk, a zenetudományban is avatott fuvolás, Erik Bosgraaf programjával (Régi Zeneakadémia, szeptember 6., fél nyolc). A 33 éves holland muzsikus műsora világtalan honfitársa, a XVII. században alkotott Jacob van Eyck szerzeményével kezdődik majd, hogy utóbb a 2003-ban elhunyt Luciano Berio Gesti című 1966-os kompozíciója zárja e nyitóeseményt.
