mi a kotta?

Oltárgyalázó törpék

  • mi a kotta
  • 2014. június 22.

Zene

"Varázslatos tündérmese, ahol két férfi száll szembe két nővel, az utóbbiak egyikéhez, köztünk szólva, az Ön felesége szolgálhat modellül - ez természetesen maradjon teljesen entre nous, és nem különösebben fontos. Nos, az asszony igen bizarr, igen szép lelkű, alapjában véve; furcsa, hangulatember, uralkodó természetű és ugyanakkor szeretetre méltó; valójában ő lenne a főszereplő, és az egész dolog csupa tarka látványosság, palota és kunyhó, papok, hajók, fáklyák, sziklába vágott alagutak, kórus, gyermekek."

A boldog békeidők utolsó tavaszán, 1914 márciusában vázolta ekképpen új operaötletét Richard Straussnak a komponista sokat tűrő alkotótársa, Hugo von Hofmannsthal. Az ötlet 1919-re vált operai valósággá: ez lett Az árnyék nélküli asszony, amelynek hazai bemutatójára most vasárnap kerül sor az operaházban (május 25., 18 óra). A Strauss által vészesen szimbolikusnak érzett történet roppant igényes főszerepeit ezúttal Kovácsházi István, Sümegi Eszter, Komlósi Ildikó, valamint a vendég(bassz)bariton Heiko Trinsinger alakítja majd, lehetőségig rácáfolva a zeneszerző aggodalmára, miszerint a Császár, a Császárné és a többiek figuráit képtelenség "vörösvérsejtekkel megtölteni". E feladat megoldásában persze a rendező Szikora Jánosnak és a karmester Halász Péternek is jut majd munka bőséggel.

Ajánlónk most a Müpa irányába távolodik el az operaháztól, míg Gustav Mahler egykoron ugyaninnen Hamburg felé vette az irányt, 2. szimfóniájának eszméjével a kebelében. Ezt a nagyszabású, öttételes szimfóniát, helyesebben ennek első három tételét - éppenséggel Richard Strauss invitálására - Mahler a Berlini Filharmonikusokkal adhatta elő világpremier gyanánt. Ez az 1895 tavaszán megrendezett koncert ragadtatta a kor egyik tekintélyes és antiszemitának sem utolsó zenekritikusát e felhördülésre: "a Hans von Bülow által felszentelt oltárt [azaz a Berlini Filharmonikusok intézményét] most törpék gyalázták meg". A jelenkor persze ennél már valamelyest megértőbben ítél, s így a "Feltámadás" melléknevű szimfónia inkább ovációra számíthat pénteken, Keller András, a Concerto Budapest, az MR Énekkar, valamint a két énekes szólista, Rost Andrea és Mester Viktória produkcióját követően (Nemzeti Hangversenyterem, május 23., fél nyolc).

Egy nappal később ugyanitt, immár a MÁV Szimfonikus Zenekar bérleti, sőt mesterbérleti estjén egy valódi mester, az immár 91 felé zongorázó Menahem Pressler lesz a vendég (Nemzeti Hangversenyterem, május 24., fél nyolc). Pressler (képünkön) egy darab eleven zenetörténet: a világhírű Beaux Arts Trio egyik alapítója, Starker János kedves játszó- és tanártársa... A pesti koncerten Mozart utolsó zongoraversenyét játssza majd.

A hét eleje azután a Zeneakadémiáé: kedden a Muzsikás és a Szent Efrém Férfikar fog összekapaszkodni egymással egy rendhagyó Bartók-koncertre (május 27., fél nyolc), másnap aztán Mendelssohn oratóriuma, a Paulus vár majd ott reánk, méghozzá az ezúttal az "budai Danubiát irányító Vashegyi György pálcája alatt (május 28., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.