mi a kotta?

Oltárgyalázó törpék

  • mi a kotta
  • 2014. június 22.

Zene

"Varázslatos tündérmese, ahol két férfi száll szembe két nővel, az utóbbiak egyikéhez, köztünk szólva, az Ön felesége szolgálhat modellül - ez természetesen maradjon teljesen entre nous, és nem különösebben fontos. Nos, az asszony igen bizarr, igen szép lelkű, alapjában véve; furcsa, hangulatember, uralkodó természetű és ugyanakkor szeretetre méltó; valójában ő lenne a főszereplő, és az egész dolog csupa tarka látványosság, palota és kunyhó, papok, hajók, fáklyák, sziklába vágott alagutak, kórus, gyermekek."

A boldog békeidők utolsó tavaszán, 1914 márciusában vázolta ekképpen új operaötletét Richard Straussnak a komponista sokat tűrő alkotótársa, Hugo von Hofmannsthal. Az ötlet 1919-re vált operai valósággá: ez lett Az árnyék nélküli asszony, amelynek hazai bemutatójára most vasárnap kerül sor az operaházban (május 25., 18 óra). A Strauss által vészesen szimbolikusnak érzett történet roppant igényes főszerepeit ezúttal Kovácsházi István, Sümegi Eszter, Komlósi Ildikó, valamint a vendég(bassz)bariton Heiko Trinsinger alakítja majd, lehetőségig rácáfolva a zeneszerző aggodalmára, miszerint a Császár, a Császárné és a többiek figuráit képtelenség "vörösvérsejtekkel megtölteni". E feladat megoldásában persze a rendező Szikora Jánosnak és a karmester Halász Péternek is jut majd munka bőséggel.

Ajánlónk most a Müpa irányába távolodik el az operaháztól, míg Gustav Mahler egykoron ugyaninnen Hamburg felé vette az irányt, 2. szimfóniájának eszméjével a kebelében. Ezt a nagyszabású, öttételes szimfóniát, helyesebben ennek első három tételét - éppenséggel Richard Strauss invitálására - Mahler a Berlini Filharmonikusokkal adhatta elő világpremier gyanánt. Ez az 1895 tavaszán megrendezett koncert ragadtatta a kor egyik tekintélyes és antiszemitának sem utolsó zenekritikusát e felhördülésre: "a Hans von Bülow által felszentelt oltárt [azaz a Berlini Filharmonikusok intézményét] most törpék gyalázták meg". A jelenkor persze ennél már valamelyest megértőbben ítél, s így a "Feltámadás" melléknevű szimfónia inkább ovációra számíthat pénteken, Keller András, a Concerto Budapest, az MR Énekkar, valamint a két énekes szólista, Rost Andrea és Mester Viktória produkcióját követően (Nemzeti Hangversenyterem, május 23., fél nyolc).

Egy nappal később ugyanitt, immár a MÁV Szimfonikus Zenekar bérleti, sőt mesterbérleti estjén egy valódi mester, az immár 91 felé zongorázó Menahem Pressler lesz a vendég (Nemzeti Hangversenyterem, május 24., fél nyolc). Pressler (képünkön) egy darab eleven zenetörténet: a világhírű Beaux Arts Trio egyik alapítója, Starker János kedves játszó- és tanártársa... A pesti koncerten Mozart utolsó zongoraversenyét játssza majd.

A hét eleje azután a Zeneakadémiáé: kedden a Muzsikás és a Szent Efrém Férfikar fog összekapaszkodni egymással egy rendhagyó Bartók-koncertre (május 27., fél nyolc), másnap aztán Mendelssohn oratóriuma, a Paulus vár majd ott reánk, méghozzá az ezúttal az "budai Danubiát irányító Vashegyi György pálcája alatt (május 28., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.