Lemez

Miért vagyunk itt?

Nine Inch Nails: Bad Witch

Zene

Trent Reznor megbízható ember: ígért nekünk egy trilógiát, most meg is érkezett a befejező rész. Az eredeti koncepció legfeljebb annyiban változott, hogy az első két epizódot egy-egy EP formájában kaptuk meg, a záróakkord viszont egy nagylemez. Már amennyire nagylemeznek lehet nevezni egy épphogy 30 perces produkciót, de ha végül is amolyan geek módra úgy állunk a dologhoz, hogy az albumformátum 30 perctől kezdődik, akkor nincs okunk kételkedni. Meg hát úgyis az a lényeg, amit a főnök mond.

Az első mű Not the Actual Events címmel 2016 végén érkezett, tavaly nyáron jelent meg a folytatás, az Add Violence, a harmadik részt pedig Bad Witchnek nevezi Reznor és hű alkotótársa, Atticus Ross. A friss interjúkban még némi kerettörténetet is kaptunk a trilógiához: az első epizódban azt a kérdést teszik fel, hogy mivégre vagyunk itt a világon, a másodikban zajlanak a találgatások, a harmadikban pedig megkapjuk a választ, ami sokkal sivárabb, mint amire számítottunk. A Bad Witch nem mellesleg Amerika széthullásának a soundtrackje is egyben, ami megint csak nem meglepő témaválasztás a Trump-gyülölő Reznortől.

Rövid a lemez, de nem rövidek a dalok – összesen hat került az albumra, ebből kettő instrumentális. Az I’m Not from This World a Reznor–Ross-duó filmzenés munkáit idézi, a Play the Goddamned Partban pedig szaxofonozik a főhős, amit már az előző albumon, a Hesitation Markson is művelt, de akkor nem ennyire hangsúlyosan. Mondani sem kell, hogy a régi mentor-barát-példakép David Bowie hatása ez, akinek a szaxofon volt az első számú hangszere. A fúvós hangszer komolyabb szerepet kap még a single-nek választott God Break Down the Doorban (még egy szám, amelynek a címében felbukkan isten); az egész dal olyan, mint egy komplex Bowie-tribute: visszaköszön a tavalyelőtt elhunyt legenda Outside és Earthling környéki korszaka, de még búcsúlemeze, a Blackstar is.

Még három dal szerepel a Bad Witchen: a Reznor feleségét, Mariqueen Maandiget, valamint a Cult-frontember Ian Astburyt szerepeltető, élesváltásokkal tarkított Shit Mirror, az album legpolitizálósabb dalának tekinthető Ahead of Ourselves, valamint a záró Over and Out, amiben Reznor szokatlan hangnemben énekel, és ami a „mindig is tíz évvel előttetek jártam” verssorról marad emlékezetes. Hamar elszáll ez a fél óra, és az ember szinte észre sem veszi, de már indítja is újra a lemezt. Érdemes amúgy a komplett trilógiát egyben meghallgatni – a Nine Inch Nails a harmincadik évében is ugyanolyan izgalmas tud lenni, mint bármikor korábban.

The Null Corporation/Universal, 2018

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.