mi a kotta?

Mint egy fejfájós csalogány

  • mi a kotta
  • 2019. február 17.

Zene

„Uram! Nyolc éve orrpolip gyötör, májfertőzés és reumatikus fájdalmak következtében föllépett komplikáció. Az ön Ogive-ját meghallgatva jelentős javulás állott be állapotomban. Az ön 3. Gymnopédiájának négyszeri-ötszöri alkalmazása következtében gyógyulás jelentkezett. Fölhatalmazom önt, Erik Satie úr, hogy e tanúsítványt tetszése szerint fölhasználja. Fogadja köszönetemet. Az ön hálás Lagrange asszonya, pécigny-les-balayette-i napszámos.” Hajdan ilyen, sőt még ilyenebb „olvasói levelekkel” bombázta a párizsi lapokat a meghökkentésben (is) utazó Erik Satie (festményünkön), aki magát nem is zeneszerzőnek, hanem inkább fonometrográfusnak nevezte. A mindenkor frappírozó címeket kiötlő (lásd: Körte formájú darabok) Satie Gymnopédiáit és 3. gnossienne-jét jövő pénteken a Pannon Filharmonikusok előadásában hallhatjuk majd, méghozzá azon a koncerten, amelyen a pécsi zenekar új vezetőjével, Gilbert Vargával fog Pesten vizitálni (Nemzeti Hangversenyterem, január 25., fél nyolc).

Satie tudvalevőleg az előadási utasítások terén is rendre szabadjára eresztette a fantáziáját, ilyesforma előírásokkal mulattatva a zongoristákat: „könnyedén, mint egy tojás” vagy „mint egy fejfájós csalogány”. Másként ugyan, de azért a hét egy másik kitüntetett komponistája, Johannes Brahms is felismerhető az előadási utasításai és tempójelzései révén. Ő ugyanis feltűnő előszeretettel – és egyszersmind mértéktartásról tanúskodó módon – szerepeltette ezekben a non troppo (nem túlságosan) és a poco (kicsit, kissé) fordulatokat. Az előbbi például megtalálható a 2. szimfónia első és második tételének feliratában is. Ezt a művet hétfőn nem kisebb zenekar, mint a Bécsi Filharmonikusok együttese fogja megszólaltatni (Nemzeti Hangversenyterem, január 21., fél nyolc). A karmester itt Michael Tilson Thomas lesz, a koncert másik fő száma gyanánt pedig Beethoven c-moll zongoraversenyét halljuk majd a körünkbe ünnepelt nagyságként visszatérő Igor Levit szólójával. Brahms Hegedűversenyében ugyancsak két non troppót és ráadásként még egy pocót is lelhetünk, de persze ne ezért menjünk el jövő szerdán a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és Énekkarának hangversenyére, ahol Vásáry Tamás a mondott versenymű nyomában Liszt Esztergomi miséjét fogja elvezényelni (Nemzeti Hangversenyterem, január 23., fél nyolc).

És akkor jöjjenek a Zeneakadémia esedékes nagy dobásai! Paul McCreesh régizenés együttese, a Gabrieli Consort & Players Purcell patrióta érzelmekben és varázsdallamokban gazdag semi-operáját, az Artúr királyt készül koncertszerűen előadni (január 22., fél nyolc). A MÁV Szimfonikus Zenekar hétfői programján, Liszt és Kodály művei között, Perényi Miklós egy jószerint ismeretlen szerzeményt, a néhai pompás karmester, Doráti Antal Csellóversenyét fogja megszólaltatni (január 21., hét óra). Jövő csütörtökön és pénteken pedig az első két résszel útjára indul az a sorozat, amely Robert Schumann zon­gorás kamarazenéjének összkiadását ígéri Várjon Dénes szerkesztésében és főszereplésével (Solti Terem, január 24. és 25., hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.