mi a kotta?

Mint egy fejfájós csalogány

  • mi a kotta
  • 2019. február 17.

Zene

„Uram! Nyolc éve orrpolip gyötör, májfertőzés és reumatikus fájdalmak következtében föllépett komplikáció. Az ön Ogive-ját meghallgatva jelentős javulás állott be állapotomban. Az ön 3. Gymnopédiájának négyszeri-ötszöri alkalmazása következtében gyógyulás jelentkezett. Fölhatalmazom önt, Erik Satie úr, hogy e tanúsítványt tetszése szerint fölhasználja. Fogadja köszönetemet. Az ön hálás Lagrange asszonya, pécigny-les-balayette-i napszámos.” Hajdan ilyen, sőt még ilyenebb „olvasói levelekkel” bombázta a párizsi lapokat a meghökkentésben (is) utazó Erik Satie (festményünkön), aki magát nem is zeneszerzőnek, hanem inkább fonometrográfusnak nevezte. A mindenkor frappírozó címeket kiötlő (lásd: Körte formájú darabok) Satie Gymnopédiáit és 3. gnossienne-jét jövő pénteken a Pannon Filharmonikusok előadásában hallhatjuk majd, méghozzá azon a koncerten, amelyen a pécsi zenekar új vezetőjével, Gilbert Vargával fog Pesten vizitálni (Nemzeti Hangversenyterem, január 25., fél nyolc).

Satie tudvalevőleg az előadási utasítások terén is rendre szabadjára eresztette a fantáziáját, ilyesforma előírásokkal mulattatva a zongoristákat: „könnyedén, mint egy tojás” vagy „mint egy fejfájós csalogány”. Másként ugyan, de azért a hét egy másik kitüntetett komponistája, Johannes Brahms is felismerhető az előadási utasításai és tempójelzései révén. Ő ugyanis feltűnő előszeretettel – és egyszersmind mértéktartásról tanúskodó módon – szerepeltette ezekben a non troppo (nem túlságosan) és a poco (kicsit, kissé) fordulatokat. Az előbbi például megtalálható a 2. szimfónia első és második tételének feliratában is. Ezt a művet hétfőn nem kisebb zenekar, mint a Bécsi Filharmonikusok együttese fogja megszólaltatni (Nemzeti Hangversenyterem, január 21., fél nyolc). A karmester itt Michael Tilson Thomas lesz, a koncert másik fő száma gyanánt pedig Beethoven c-moll zongoraversenyét halljuk majd a körünkbe ünnepelt nagyságként visszatérő Igor Levit szólójával. Brahms Hegedűversenyében ugyancsak két non troppót és ráadásként még egy pocót is lelhetünk, de persze ne ezért menjünk el jövő szerdán a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és Énekkarának hangversenyére, ahol Vásáry Tamás a mondott versenymű nyomában Liszt Esztergomi miséjét fogja elvezényelni (Nemzeti Hangversenyterem, január 23., fél nyolc).

És akkor jöjjenek a Zeneakadémia esedékes nagy dobásai! Paul McCreesh régizenés együttese, a Gabrieli Consort & Players Purcell patrióta érzelmekben és varázsdallamokban gazdag semi-operáját, az Artúr királyt készül koncertszerűen előadni (január 22., fél nyolc). A MÁV Szimfonikus Zenekar hétfői programján, Liszt és Kodály művei között, Perényi Miklós egy jószerint ismeretlen szerzeményt, a néhai pompás karmester, Doráti Antal Csellóversenyét fogja megszólaltatni (január 21., hét óra). Jövő csütörtökön és pénteken pedig az első két résszel útjára indul az a sorozat, amely Robert Schumann zon­gorás kamarazenéjének összkiadását ígéri Várjon Dénes szerkesztésében és főszereplésével (Solti Terem, január 24. és 25., hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.