mi a kotta?

Mint egy fejfájós csalogány

  • mi a kotta
  • 2019. február 17.

Zene

„Uram! Nyolc éve orrpolip gyötör, májfertőzés és reumatikus fájdalmak következtében föllépett komplikáció. Az ön Ogive-ját meghallgatva jelentős javulás állott be állapotomban. Az ön 3. Gymnopédiájának négyszeri-ötszöri alkalmazása következtében gyógyulás jelentkezett. Fölhatalmazom önt, Erik Satie úr, hogy e tanúsítványt tetszése szerint fölhasználja. Fogadja köszönetemet. Az ön hálás Lagrange asszonya, pécigny-les-balayette-i napszámos.” Hajdan ilyen, sőt még ilyenebb „olvasói levelekkel” bombázta a párizsi lapokat a meghökkentésben (is) utazó Erik Satie (festményünkön), aki magát nem is zeneszerzőnek, hanem inkább fonometrográfusnak nevezte. A mindenkor frappírozó címeket kiötlő (lásd: Körte formájú darabok) Satie Gymnopédiáit és 3. gnossienne-jét jövő pénteken a Pannon Filharmonikusok előadásában hallhatjuk majd, méghozzá azon a koncerten, amelyen a pécsi zenekar új vezetőjével, Gilbert Vargával fog Pesten vizitálni (Nemzeti Hangversenyterem, január 25., fél nyolc).

Satie tudvalevőleg az előadási utasítások terén is rendre szabadjára eresztette a fantáziáját, ilyesforma előírásokkal mulattatva a zongoristákat: „könnyedén, mint egy tojás” vagy „mint egy fejfájós csalogány”. Másként ugyan, de azért a hét egy másik kitüntetett komponistája, Johannes Brahms is felismerhető az előadási utasításai és tempójelzései révén. Ő ugyanis feltűnő előszeretettel – és egyszersmind mértéktartásról tanúskodó módon – szerepeltette ezekben a non troppo (nem túlságosan) és a poco (kicsit, kissé) fordulatokat. Az előbbi például megtalálható a 2. szimfónia első és második tételének feliratában is. Ezt a művet hétfőn nem kisebb zenekar, mint a Bécsi Filharmonikusok együttese fogja megszólaltatni (Nemzeti Hangversenyterem, január 21., fél nyolc). A karmester itt Michael Tilson Thomas lesz, a koncert másik fő száma gyanánt pedig Beethoven c-moll zongoraversenyét halljuk majd a körünkbe ünnepelt nagyságként visszatérő Igor Levit szólójával. Brahms Hegedűversenyében ugyancsak két non troppót és ráadásként még egy pocót is lelhetünk, de persze ne ezért menjünk el jövő szerdán a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és Énekkarának hangversenyére, ahol Vásáry Tamás a mondott versenymű nyomában Liszt Esztergomi miséjét fogja elvezényelni (Nemzeti Hangversenyterem, január 23., fél nyolc).

És akkor jöjjenek a Zeneakadémia esedékes nagy dobásai! Paul McCreesh régizenés együttese, a Gabrieli Consort & Players Purcell patrióta érzelmekben és varázsdallamokban gazdag semi-operáját, az Artúr királyt készül koncertszerűen előadni (január 22., fél nyolc). A MÁV Szimfonikus Zenekar hétfői programján, Liszt és Kodály művei között, Perényi Miklós egy jószerint ismeretlen szerzeményt, a néhai pompás karmester, Doráti Antal Csellóversenyét fogja megszólaltatni (január 21., hét óra). Jövő csütörtökön és pénteken pedig az első két résszel útjára indul az a sorozat, amely Robert Schumann zon­gorás kamarazenéjének összkiadását ígéri Várjon Dénes szerkesztésében és főszereplésével (Solti Terem, január 24. és 25., hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.