NAPOZÓ – Interjú

„Mint minden valamirevaló rockzenekar”

Lázár Domokos és Lázár Ágoston zenész

Zene

Elsősorban az Esti Kornélból ismerhetjük őket, s az idei fesztiválszezon állandó szereplői lesznek, megfordulnak szinte az összes fontos rendezvényen. Mezőtúrról, zenekari demokráciáról, a hazai alterszíntérről és a civil életről is faggattuk őket.

Magyar Narancs: Hogyan kezdtetek el érdeklődni a zene iránt?

Lázár Ágoston: Eléggé izmos mennyiségben kaptuk otthon a zenét. Anyukánk énektanár, felőle a népzenei és klasszikus vonal érkezett, apukánk meg az alternatív zene nagy rajongója volt már a nyolcvanas évek óta, úgyhogy az ő részéről az Európa Kiadó, a Sziámi az, ami megragadt először a fejemben. Előttem van, hogy ülünk az autóban, megyünk az oviba és hallgatjuk, hogy „ha előrelátó csecsemő lettél volna, felkötöd magad a köldökzsinórodra”. Egyébként még nagy hatással volt ránk az is, hogy volt egy szuper zenei társaság Mezőtúron. Pár évvel felettünk járt suliba G. Szabó Hunor, az immáron megszűnt Qualitons frontembere. Ő az anyukánk tanítványa volt. Anyu fiatal, jó fej tanárnő volt, aki meghívta magához a jó fej diákokat bandázni. Hunorék a Beatles-vonalat hozták be, és az nekem nagyon erős élmény volt – ott jöttem rá, hogy dobolni akarok. Hunor is dobos, és nekem ő nagy példakép volt.

Lázár Domokos: Nagyon korán elkezdtünk klasszikus gitárra járni. Gyakorlatilag általános iskola elsőtől gitárra jártunk a helyi zeneiskolába. Bányai Laci bácsi, aki sajnos már nem él, volt mindkettőnk gitártanára. Ez sokáig tartott, legalább tíz évig jártunk hozzá. Volt egy gitárzenekar, klasszikus kamarazenekar, ezzel tudtuk a szolfézst kiváltani, amit mindketten eléggé utáltunk, és ez is adott egy élményt, hogy másokkal egy időben egyszerre zenélhetünk. Emellett ének-zene tagozatra jártunk, és elég sokat énekeltünk kórusban. Ott jól lehetett modellezni azt, hogyan lehet együttműködni sok emberrel úgy, hogy tudd a helyed a zenekari szerkezetben.

MN: Az Esti Kornél volt mindkettőtök legelső zenekara?

Lázár Domokos: Aha. Illetve előtte ilyen-olyan kisebb haverzenekaros dolgok voltak, de az Esti Kornéllal kezdtünk el elsőként koncepciózusan próbálni, rendes zenekarként működni.

Lázár Ágoston: Én 15 évesen kerültem az Esti Kornélba. Ez az alakulás után egy évvel volt, amikorra már több dobost elfogyasztott a zenekar, és akkor tette fel a nagy kérdést Dodi, hogy gitár helyett nem váltanék-e át dobra. Akkor ez eléggé vonzó volt, hiszen a környéken meg a gimiben az Esti Kornél már egy ismert zenekar volt, menőnek számított.

MN: Ti is feldolgozásokkal kezdtetek, vagy már rögtön saját cuccokkal kísérleteztetek?

Lázár Domokos: Nyilván egy rövid ideig a feldolgozások voltak túlnyomó többségben, de már a legelső koncerten játszottunk talán kettő új dalt, vagy lehet, hogy négy is volt, már nem emlékszem. Ahhoz, hogy koncertezni tudjunk az első egy-két évben, azért kellettek feldolgozások. Red Hot Chili Peppers volt egy pár, Nirvana meg Nine Black Alps. Egy akkoriban induló zenekarhoz képest viszonylag gyorsan lett annyi saját számunk, hogy néhány évvel később már tényleg csak saját dalokat játszottunk. Az persze tény, hogy sokat tanultunk a feldolgozásokból. Klasszikus módon indultunk, garázsban próbáltunk évekig, mint minden valamirevaló rockzenekar.

MN: Ha Magyarországon alternatív rockzenekart alapítasz, el tudod kerülni, hogy ne hasonlítsanak a Kispálhoz?

Lázár Domokos: Szerintem igen. Amúgy Lovasi Andráshoz nagyon sok szálon kötődtünk, főleg a kezdetekben. Ő adta ki az első lemezünket, és mi voltunk a Kispál előzenekara az utolsó turnéjukon meg a búcsúkoncertjükön. Szerintem azért is karolt fel minket akkor András, mert nyilván ő is azt érezte, hogy mi nem egy tipikus Kispál-klón zenekar vagyunk. De hát ebbe az alternatív, kispálos zenébe itthon mindenkit besorolnak, aki nem döngölős hard rock zenét játszik. Ránk amúgy a Nirvana meg a Radiohead mellett a 2000-es évekbeli gitárzenekarok gyakorolták a legnagyobb hatást: többek közt a Foals, a Franz Ferdinand, az Arctic Monkeys.

 
Lázár Ágoston és Lázár Domokos
Fotó: Palágyi Barbara

 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.