mi a kotta?

Modernek hete

Zene

Komolyzenei programajánló a 2025/1-2. hétre

„Nem hiszem, hogy Prokofjev valaha komoly zeneszerzőnek tartott volna; ő Stravinskyt tartotta riválisának, és egyszer sem mulasztotta el, hogy bántó megjegyzést tegyen rá. Emlékszem, egyszer belefogott egy aljas történetbe, ami Stravinskyról szólt. Félbeszakítottam” – írja emlékirataiban Sosztakovics, aki máshol azt is bevallja, sosem lettek Prokofjevvel barátok, aki „kemény tojás volt, és semmi más nem érdekelte, csakis saját maga és a zenéje”.

A januári Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál nyitókoncertjén egy ritka darab is felcsendül Prokofjevtől: a g-moll kvintett zenei anyaga eredetileg egy Trapèze című baletthez készült a húszas években, Párizsban. Miután a szerző a balett előadását megtiltotta, csak 2002-ben rekonstruálták a darabot. Ezen a hangversenyen azonban kétszeresen születik újjá: Sztojanov Georgi zeneszerző-énekes, az Ensemble Trapèze vezetőjének lenyűgöző előadásában a balett eredeti tételei közé saját dalai fonódnak, melyeket Rimbaud költészete ihletett (Zeneakadémia, Solti Terem, január 11., hét óra). Folytatódjék a kortárs zene rajongóinak hete egy dokumentumfilmmel: Eötvös Péter tizenharmadik, egyben utolsó operája, és az első, amely magyar nyelven íródott, a Valuska, amely Krasznahorkai László regényéből készült. Kalmár András filmje ugyancsak az Átlátszó Hang keretében látható (BMC, Könyvtár, január 13., hat óra).

Krzysztof Penderecki, aki még életében intézménnyé vált a lengyel zenében, öt éve hunyt el. A krakkói zeneművészeti főiskola, amelynek a hetvenes–nyolcvanas években tanára volt, immár az ő nevét viseli, s az intézmény kamara­zenekara, az Orkiestra Kameralna AMKP most Budapestre látogat, hogy modern lengyel darabokból adjon nagykoncertet. A legendás hegedűs-zeneszerzőnő, Grażyna Bacewicz darabja tényleg ritkaság (Zeneakadémia, január 14., fél nyolc). Másnap a Rádiózenekar játszik Beethovent: Vásáry Tamás és Hontvári Gábor vezényel, a felcsendülő darabok között pedig a Karfantáziát és a Pastorale szimfóniát találjuk (Zeneakadémia, január 15., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.