Interjú

„Nagyot lendítene rajta egy megrendelés”  

Dobri Dániel zeneszerző

Zene

Több mint hatvan színdarabhoz komponált zenét, de nemrég már a saját darabját mutatta be, és most komponálja első operáját is Márai Sándor egyik könyvéből – ezekről kérdeztük.

Magyar Narancs: Az Új Magyar Zenei Fórum zeneszerzőversenyen III. díjat kapott művedről, a PentaTonesról talán ösztönösen beszéltél színpadi fogalmakkal. Alapvetően színpadban, látványban gondolkozol?

Dobri Dániel: A történetmesélés, a dramaturgia szinte mániámmá vált.

MN: Talán azért, mert legfontosabb tanáraid Tallér Zsófia és Fekete Gyula voltak? Mit tanultál tőlük?

DD: Nagyon hasonló dolgokat, bár más-más fogalmazásban. Zsófia a „zenedramaturgia” kifejezést használta, Fekete Gyula pedig a hangok, a zene irányáról beszélt. De mindkettőjüktől azt – hangozzék bármilyen banálisan –, hogy legyen a darabnak eleje, közepe, vége, vagyis legyen egyértelmű iránya. Nem könnyű megfogalmazni, hogy ez mit jelent, de most épp az a feladatom, hogy ezt leírjam a doktori dolgozatomban. A zeneszerzés során ez apró részletekben mutatkozik meg, vonatkozhat például a szólamok irányára, de a zene sűrűségére is. A „zenei történetmesélésnek” mindig világosnak kell lennie. Az utóbbi egy-két évben úgy kezdek komponálni, hogy hosszasan jegyzetelek, akár hetekig-hónapokig, és a zongoránál próbálgatok akkordokat, hangsorokat, frázisokat, majd a jegyzeteim alapján rögzítem a készülő darab szabályait: a hangrendszert, esetleg a motívumokat és a harmóniavázat is. Ezután kezdődik a zeneszerzés: már csak úgy kell elrendezni a hangokat, hogy azok egymásból építkezzenek, ezáltal pedig tiszta, érthető dramaturgiát eredményezzenek.

MN: A doktori dolgozatod témája „A kórusművészet teatralitása”. Foglalkozol-e itt esetleg a régi Halastó együttes két egykori vezetője, Halas Dóra és Tóth Árpád munkásságával, akik jelentős mértékben bevonják a színházat a kórusmunkájukba?

DD: Természetesen. Tóth Árpáddal már a doktori felkészülés idején is beszélgettünk, főleg kortárs kórusszerzőkről. Halas Dóra munkásságát is rég­óta követem. Egyértelműen ők ketten e témakör legavatottabb képviselői és alkotói. Fontos még megemlíteni Sáry Lászlót; az ő módszerét tavaly a Színház- és Filmművészeti Egyetemen a gyakorlatban is alkalmaztam Horváth Csaba osztályában; a munkáiból nagyon sok tanulságot le lehet vonni. Úgy dolgozik kortárs zenei eszközökkel, hogy az érthetővé válik a zenei előképzettséggel nem rendelkező embernek is. Gesztusokat, hangzásokat rendez egységes rendszerbe, általában nem is kotta alapján, hanem egy-egy szöveges vagy vizuális magyarázattal, úgy, hogy az énekelhető, valamint hallgatva is könnyen értelmezhető legyen. A zenedramaturgia és történetmesélés számomra ilyen eszköz, általuk a zene közelebb hozható a szélesebb közönséghez is. Nem nevezném missziónak, de mindenképp erős szándékom, hogy ne csak a szakmának írjak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."