Interjú

„Nem erőltette senki”

Sisi

Zene

Miért lehet évek múlva is fontos néhány régi YouTube-videó, mi mindent lehet megtanulni az internetről, és hogyan függ össze a kilencvenes években ragadt Tatabánya az ürességtől való félelemmel? Többek között erről beszélgettünk a fiatal rapperrel.

Magyar Narancs: Már az első dalod megjelenése előtt aktív voltál a TikTokon, egészen népes követőtábornak gyártottál tartalmakat. Tudatosan készítetted elő ezzel a zenei karriered beindítását?

Sisi: Volt célom ezekkel a videókkal, azonban nem gondoltam, hogy azzal sikerül majd elérnem ezt a célt, hogy hülyeségeket posztolok. Nem törekedtem tudatosan a TikTokom kiépítésére. Az volt a fejemben, hogy videókat akarok csinálni, jó lenne minél több embert elérni, illetve tök jól jönne még egy platform, ha elkezdenék zenélni. Mindez azonban inkább vágy volt, mintsem egy terv. Amikor aztán az első pár videóm nézettsége elkezdett felpörögni és egyre több követőm lett, rájöttem, hogy ideje tudatos építkezésre használni ezt a felületet.

MN: A 2022 elején megjelent első videó­kliped is a TikTok-videók hangulatával és a különböző vicces Instagram-filterek használatával játszik.

Sisi: Amikor elkezdtem promózni a Yalla megjelenését Instagram-sztorikban, a producerem rám írt, hogy ezek a kis videók még klipnek is jók lennének. Rájöttem, hogy tök igaza van, szóval gyorsan lementettem az összes addigi sztorit, és összeraktam őket. Ez sem egy tudatos döntés volt tehát, hanem egy flow-élményben, a pillanat hevében alakult így. Úgy voltam vele, hogy legalább valami olyat nézhetnek az emberek, ami hamisítatlanul én vagyok. Nem volt többmilliós költségvetés meg ötvenfős stáb, akik azon dolgoztak, hogy megpróbáljanak úgy beállítani, mint a mai sztárokat. Ez senkit nem érdekel. Az az érdekes, hogy én ki vagyok. Ezért örültem, hogy megtaláltam egy ennyire önazonos formát. Utólag jöttem rá egyébként, hogy mennyire tetszett annak idején, amikor Fluor Tomiék egy webkamerával csináltak klipet a Halendához. Nem is vettem észre, hogy ez milyen nagy hatással volt rám, amíg több mint tíz évvel később ki nem találtuk mi is, hogy home videót kellene csinálni, és az lesz a klip.

MN: Később több dalodhoz is te magad készítetted a klipet. Hol szerezted meg az ehhez szükséges technikai tudást?

Sisi: Amikor 16–17 éves voltam, vlogger akartam lenni, ezért elkezdtem utánanézni, hogy milyen vágóprogramok léteznek. Úgy szereztem tapasztalatot, hogy ilyen kis őrült videóblogokat csináltam arról, hogy mi történik velem egy nap. Elég hiperaktív személyiségem van, a visszajelzésekből pedig kiderült, hogy ez szórakoztató. Úgy voltam vele, hogy miért ne tudnám a klipjeimet is magamnak megcsinálni, hiszen ez egy tök mókás kreatív folyamat. Ha kiadom a kezemből, az már nem az én agyszüleményem. Inkább legyen pixeles és legyen elcsúszva, de akkor is én csináltam és én vagyok.

MN: Tehát már gyerekkorodban is vágytál a figyelemre?

Sisi: Ahogy arra is vágytam, hogy kifejezzem, ami bennem van. Ahhoz azonban, hogy átadhassam a mondanivalómat, előbb a figyelmet kell megszerezni. A TikTok, a YouTube, az Instagram mind egy-egy híd, amelyeket először meg kell építeni. Ezért voltak fontosak az internetről szerzett skillek. Tulajdonképpen YouTube-egyetemre jártam. Aztán megnyertem az egyik klipszemlét a 16 évesen összeszedett tudásommal. Innen tudtam, hogy nincs lehetetlen.

MN: Ezek mind virtuális platformok, a dalai­dat viszont egy idő után kénytelen voltál színpadra állítani. Erre hogyan készültél?

Sisi: Időről időre azért korábban is felébredt bennem a vágy, hogy de jó lenne „nagyba’ lenni”, de jó lenne felállni egy színpadra, és elmondani a magamét. Ha jobban koncentráltam volna, szerintem hamarabb teljesült volna ez a vágyam, csakhogy nem igazán hittem magamban, mert a környezetem nem azt jelezte vissza, hogy ez sikerülhet nekem. Az évek alatt mégis összegyűlt bennem annyi motiváció és inspiráció, hogy egy idő után már tudatosan fantáziáltam arról, hogy színpadon állok. Pedig egyáltalán nem láttam magam előtt, hogy ez hogyan fog majd megvalósulni. Olyan sokat voltam színpadon a képzeletemben, hogy amikor elérkezett az első valódi fellépésem, már nem volt új a helyzet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.