Nézeteltérés - Budapestről jelentjük... (könyv)

Zene

"Az 1956-os forradalom az egykorú nemzetközi sajtóban" - ezt az alcímet viseli a Tischler János szerkesztette válogatáskötet, amely közel harminc napilap írásaiból tallózva rekonstruálja világtörténeti pillanatunk korabeli médiafogadtatását.
Helyszíni riportok és szerkesztőségi állásfoglalások, interjúk és hírügynökségi jelentések sorjáznak a nemzetközi sajtóvisszhangot felidéző cikkgyűjteményben, s a napi események beszámolóit, illetve versengő értékeléseit olvasva pazarul ráláthatunk a hidegháború mindkét nagy ideológiai-hatalmi blokkjának véleményformálási technikáira. Ám a nyugati szimpátiaébresztgetés, s a keleti - fenyegetéssel elegyített - riogatás már rég tudvalévő gyakorlatának illusztratív bemutatásánál sokkal többet nyújt e könyv, hiszen lapjain föllelhetjük a blokkosodás logikájának ellentmondó publicisztikai tálalás jóval kevésbé közismert példáit is. Azt meglehet, tán csodálkozás nélkül nyugtázzuk, hogy a Francia Kommunista Párt mára lehanyatlott orgánuma 1956 októberének végén, vagyis még jócskán sajtótörténeti virágkorában reakciós lázadásnak és fasiszta kalandnak billogozta a magyarországi eseményeket, de már az újvidéki Magyar Szó és a lengyel napilapok tárgyalásmódja okvetlenül meglepetést szerezhet mindnyájunk számára. Így például Apró Mátyás, a jugoszláviai magyarok hírlapjának Budapestre kiküldött tudósítója az alábbi kitétellel utalt november 3-ai cikkében Maléter Pálra: "a Kilián laktanya hős parancsnoka". S korántsem pusztán ez az elismerő címzés, hanem majd' valamennyi október-novemberi beszámoló hangneme igazolhatja a Magyar Szó palástolatlan rokonszenvét, mely érzület csak november 11-én, a központi pártlap, a belgrádi Borba hivatalos álláspontváltozást jelző elemzésének közrebocsátásakor került visszamenőleges hatállyal zárójelbe.

Még izgalmasabbak lehetnek azok az újságcikkek, amelyek Lengyelországban láttak ekkortájt nyomdafestéket. A magyarországi revolúció számára impulzust kínáló felbolydult Lengyelországban ugyanis nemcsak november 4-ig jelentek meg magyarbarát publicisztikák (bennük pl. a tört kirakatok mögött is sértetlen árukészlet toposzával), hanem jócskán a szovjet katonai beavatkozás után is. "Semmilyen mértékben sem terheli felelősség a magyar dolgozó tömegeket, amelyek kétségbeesésükben, más kiutat nem látva ragadtak fegyvertÉ" - írta még november legvégén is a katowicei Trybuna Robotnicza, s a lap vezércikke egyszersmind visszautasította a minősítést, miszerint Magyarországon a "fegyveres fasiszta bandák ellenforradalma" zajlott volna le október 23-át követően.

A kötet érdemdús szerkesztője, Tischler János vitán felül a huszadik századi lengyel történelem egyik legkiválóbb hazai ismerője. A témakör iránti vonzalmát ismerve és méltányolva tehát nem ütközhetünk meg rajta, hogy az itt tárgyalt cikkgyűjtemény kissé fejnehéz: egy-egy citált román, csehszlovák, illetve szovjet és brit napilappal szemben Lengyelországból kilenc sajtótermék korabeli cikkeiből kapunk válogatást. Szelektálási szempontjait annál is kevésbé feddhetjük, mivel láttuk, hogy a magyar forradalom lengyelországi sajtóvisszhangja valósággal felfedezésszámba megy. Úgyszintén nincs okunk vitázni a válogatás egyéb szempontjaival, így értelemszerűen azzal sem, hogy a kötetbe terjedelmi okokból nem kerülhetett bele megannyi figyelemre méltó, mára kordokumentumként figuráló újságcikk. Maradt hát még bőven szemelgetnivaló az osztrák vagy az olasz sajtó beszámolóin kezdve egészen a jugoszláv kommunista író (utóbb államelnök) Dobrica Cosic Hét nap Budapesten című egykorú tárcasorozatáig.

1956-os Intézet, 2006, 396 oldal, 5990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.