Noha és páfrány - Deladap!: Dela Paji (lemez)

  • - minek -
  • 2006. április 13.

Zene

Ismét jó hírrel tudunk szolgálni a fúziós-mulatós zenék elvakult kedvelőinek: a bécsi illetőségű, ám a tagok rekrutációját tekintve igazi K. und K.
jellegű (részben természetesen magyar gyökerű) Deladap! zenekar elkészítette második, Dela Paji című albumát. A Deladap! zenéjét előszeretettel minősítik (nyilván a nu-metal és a nu-folk kifejezés elmés folyo-mányaként) nu-romának, amiből annyi igaz, hogy a Deladap! roma származású törzstagsága maga is a nyitottan értelmezett európai cigányzenei tradíciókból építkezik. Ehhez jön hozzá egy kis dzsessz, egy kis funk, soul meg house - ahogy azt már megszokhatták az efféle vegyes ízelítők kedvelői. Nem kell megijedni, az új Deladap!-album mindezek ellenére (vagy talán pont ezért) kifejezetten egységes, jól összerakott, helyenként kimondottan szórakoztató műdarab - alkalmasint talán még sikerültebb is, mint az amúgy népszerűnek bizonyult első (Cigani, Ruzsa + Angelo). Mindebben érezhetően jelentős szerepet játszott a Frank Popp Ensemble és a saját N.O.H.A. Projektjéből jól ismert Philip Noha is: a cseh származású, igencsak talentumos producer már korábban is megmutatta, hogy van érzéke a kortárs elektronikus tánczenék és az ezek perspektívájából nézve némileg egzotikusabb zenék ötvözéséhez (lásd a Balkan Hot Step című népszerű partislágert), s most is hozta a formáját. Ennek gyümölcsei méltán élvezhetők, amikor például a So Shunest hallgatjuk, amelyben a szinte r'n'b jellegű női vokáltémák után sötét puttyogások és démoni vartyogások oldják a hangulatot. A vendégművészek köre persze még nem zárul le velük: első helyen említhető a berlini 17 Hippies együttes énekesnője, bizonyos Kiki Sauer, aki a Lautlos című számhoz kölcsönözte hangját - nem hiába, elvégre ez a gyönyörű kocsmadal a lemez egyik titkos fénypontja. Vagy említhetnénk a neves orosz-cigány énekesnőt, Leonsia Erdenkót (saját együttese Loyko néven ad ki lemezeket), aki három, kifejezetten érzelmes, szenvedélyes darabban is megvillantja talentumát - alkalmanként Martin Lubenov, a bolgár harmonikás aktív támogatásával. Azért a Deladap! gondoskodik arról is, hogy ne maradjunk direkt tánczene nélkül: a Millaj például a skalüktetés és a roma ritmika tökéletes szervesülésére nyújt meggyőző példát, de a Skadero vagy a Jeg Tan jól kiszámítható fordulataira is elrángatózik majd a b. közönség - s akkor még nem is szóltunk a záró, Goldregen címet viselő, Philip Noha által megbolondított, alapvetően vidám szerzeményről. A lemez egy jól elhelyezett Hoppá!-val zárul, de a történetnek nincs ezzel vége, elvégre a Deladap! remélhetően mihamar pótolja az árvíz miatt elmaradt budapesti koncertjét.

Chat Chapeau/Deep Distribution, 2006

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.