„Remélem, hogy jól megrémít ő, / Mademoiselle Malvina. / Kezében ott a legyező / a halála óta. / Szürke kesztyű, a pityke arany. / Fürtjei úgy leomolnak, / mint cigányzene-cikornyák. / Szerelmes volt, s halni jött a kapudba, / ahol tejre várnak a kannák. / Mondjuk, hogy elvitte a cukorbaj, / vagy hogy a kölnije / volt talán túl tömény. / Ó, derék állat! oly tiszta / lelkü szegény! / Vérmes nő, olyan, aki / habzsol, nem eszeget, / Bölcsész volt, ki tanfolyamot vezetett, / És ím, kalapban csapták neki a szelet, / jobb lett volna pedig / huszárosan énszerintem. / Malvina, ó fantom, őrizzen Isten.” Ez a meghökkentő vers, melyet Imreh András fordításában idéztünk, Max Jacobtól, a nagy költőtől és Pablo Picasso hajdani lakótársától való. (Portréját Amedeo Modiglianitól mutatjuk.) Mi pedig azért citáltuk ezeken a hasábokon, merthogy a napokban indul a Fesztiválakadémia, és ott bizony jut majd szerep ennek a költeménynek is. Kelemen Barnabás és Kokas Katalin idén immár harmadik alkalommal verbuválja össze a hazai és a nemzetközi komolyzenei élet jeleseit, valamint a budapesti koncertközönség nyaralást hanyagoló hányadát a Zeneakadémiára, ahol a jövő pénteken éppenséggel Francis Poulenc Maszkabál című „profán kantátáját” is előadják majd, benne a Malvina című versezettel és egyéb Max Jacob-szövegekkel (Solti Terem, július 27., nyolc óra). A Fesztiválakadémia programja amúgy hétfőn kezdődik, és mindjárt a legelső estén egy sereg művész fellép majd: Balog Józseftől Fenyő Lászlótól és Jan-Erik Gustafssontól Horti Lilláig (Solti Terem, július 23., nyolc óra). „Amikor leszáll az éj” – ez lesz a nyitókoncert jeligéje, és a Sosztakovics Csellószonátájával záruló esten olyan különlegességek is felhangzanak majd, mint például Popper Dávid 1891-es, csellókon és zongorán megszólaló Requiemje. Az elkövetkező néhány napban tehát elsősorban a Liszt Ferenc téren keressük majd a zenés felüdülést, ám jó eséllyel azért a Zeneakadémián innen és túl is lelhetünk még egy-két érdekes programot. Például a nyaranta mindig látványosan fölértékelődő Óbudai Társaskörben, ahol is a fentebb emlegetett hétfőn a Liszt Ferenc Kamarazenekar rendez majd szabadtéri koncertet (július 23., nyolc óra). A műsor összeállítása vegyesnek jellemezhető, hiszen Nino Rota, François Couperin és Astor Piazzolla szerzeményei fognak egymás mellé kerülni, alighanem könnyed hangulatú és mediterrán szenvedélyességű estét teremtve.Egyneműbb és hagyományosabb, azonban nem kevésbé izgalmas hangverseny vár reánk, ha szombaton átlépjük az országhatárt és eljutunk Kismartonba. Ott, az Esterházy-kastély Haydn-termében ugyanis nem kisebb mester és karmester, mint Sir Roger Norrington kínál majd muzikális pikniket, a bécsi klasszika óriásainak műveit feltálalva (július 21., fél nyolc). A Camerata Salzburg két Haydn-szimfóniát fog eljátszani, és e kettő között Beethoven G-dúr zongoraversenye is megszólal majd, az ifjú olasz pianista, Beatrice Rana szólójával.
Figyelmébe ajánljuk
Szinte teljesen tönkrement az egykor legendás szolnoki Tisza Szálló, most a megmentőjét keresik
A régi hotel ma igen rossz állapotban van, nem működik, és várja, hogy egy új tulajdonos leheljen bele életet. A tulajdonosváltások nem a javára történtek, kis fejlesztések mellett nagy pénzek mentek el.
Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK
226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el.
Bőhm Kornél: A propaganda fejlődik, de minden rosszat nem lehet ráfogni
Bőhm Kornél kommunikációs szakember könyvének címe egyszerűen Propaganda. A szerző kommunikációelméleti és történelmi szempontból vizsgálja a jelenséget, amely életünk minden területét átszövi – és arról is igyekszik útmutatást adni, miként tudunk időnként mégis kilépni belőle.
Büntetőügy tárgya lett a fővárosi kormányhivatal vezetőjének balatoni telekrendezése
A fejünkre nőttek
Tökéletes egyenlőség
Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.
A rossz dolog
Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.
Perkusszív vérvonal
A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.
Suttogó szó-képek
A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.
Fejszék és haszonnövények
A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.
