mi a kotta?

Ó, derék állat!

  • mi a kotta
  • 2018. augusztus 19.

Zene

„Remélem, hogy jól megrémít ő, / Mademoiselle Malvina. / Kezében ott a legyező / a halála óta. / Szürke kesztyű, a pityke arany. / Fürtjei úgy leomolnak, / mint cigányzene-cikornyák. / Szerelmes volt, s halni jött a kapudba, / ahol tejre várnak a kannák. / Mondjuk, hogy elvitte a cukorbaj, / vagy hogy a kölnije / volt talán túl tömény. / Ó, derék állat! oly tiszta / lelkü szegény! / Vérmes nő, olyan, aki / habzsol, nem eszeget, / Bölcsész volt, ki tanfolyamot vezetett, / És ím, kalapban csapták neki a szelet, / jobb lett volna pedig / huszárosan énszerintem. / Malvina, ó fantom, őrizzen Isten.” Ez a meghökkentő vers, melyet Imreh András fordításában idéztünk, Max Jacobtól, a nagy költőtől és Pablo Picasso hajdani lakótársától való. (Portréját Amedeo Modiglianitól mutatjuk.) Mi pedig azért citáltuk ezeken a hasábokon, merthogy a napokban indul a Fesztiválakadémia, és ott bizony jut majd szerep ennek a költeménynek is. Kelemen Barnabás és Kokas Katalin idén immár harmadik alkalommal verbuválja össze a hazai és a nemzetközi komolyzenei élet jeleseit, valamint a budapesti koncertközönség nyaralást hanyagoló hányadát a Zeneakadémiára, ahol a jövő pénteken éppenséggel Francis Poulenc Maszkabál című „profán kantátáját” is előadják majd, benne a Malvina című versezettel és egyéb Max Jacob-szövegekkel (Solti Terem, július 27., nyolc óra). A Fesztiválakadémia programja amúgy hétfőn kezdődik, és mindjárt a legelső estén egy sereg művész fellép majd: Balog Józseftől Fenyő Lászlótól és Jan-Erik Gustafssontól Horti Lilláig (Solti Terem, július 23., nyolc óra). „Amikor leszáll az éj” – ez lesz a nyitókoncert jeligéje, és a Sosztakovics Csellószonátájával záruló esten olyan különlegességek is felhangzanak majd, mint például Popper Dávid 1891-es, csellókon és zongorán megszólaló Requiemje. Az elkövetkező néhány napban tehát elsősorban a Liszt Ferenc téren keressük majd a zenés felüdülést, ám jó eséllyel azért a Zeneakadémián innen és túl is lelhetünk még egy-két érdekes programot. Például a nyaranta mindig látványosan fölértékelődő Óbudai Társaskörben, ahol is a fentebb emlegetett hétfőn a Liszt Ferenc Kamarazenekar rendez majd szabadtéri koncertet (július 23., nyolc óra). A műsor összeállítása vegyesnek jellemezhető, hiszen Nino Rota, François Couperin és Astor Piazzolla szerzeményei fognak egymás mellé kerülni, alighanem könnyed hangulatú és mediterrán szenvedélyességű estét teremtve.Egyneműbb és hagyományosabb, azonban nem kevésbé izgalmas hangverseny vár reánk, ha szombaton átlépjük az országhatárt és eljutunk Kismartonba. Ott, az Esterházy-kastély Haydn-termében ugyanis nem kisebb mester és karmester, mint Sir Roger Norrington kínál majd muzikális pikniket, a bécsi klasszika óriásainak műveit feltálalva (július 21., fél nyolc). A Camerata Salzburg két Haydn-szimfóniát fog eljátszani, és e kettő között Beethoven G-dúr zongoraversenye is megszólal majd, az ifjú olasz pianista, Beatrice Rana szólójával.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.