Koncert

Om

  • V. Á.
  • 2012. október 28.

Zene

Al Cisneros, aki a stoner-doom műfajban Scott Reeder (Kyuss) mellett talán a legikonikusabb basszusgitárosnak számít, nagyon rövid időn belül mindhárom, még működő zenekarát elhozta Budapestre. A szupergruppként elhíresült Shrinebuilder (benne a Melvins és a Neurosis zenészeivel) még tavalyelőtt járt nálunk, anyazenekara, a Sleep pedig idén májusban bontotta meg a Club 202 tégláit azzal a zenével, ami világhírűvé tette egyrészt a stílust, másrészt Cisneros személyét.

Az Om ott folytatja, ahol a Sleep annak idején, a feloszlásakor abbahagyta, de - ha lehet ilyet mondani egy olyan zenekar utódjára, amely képes volt egyórás egydalos lemezt kiadni - annál talán még radikálisabban is, hiszen az Omban a rockzenében elengedhetetlen gitár nincs jelen: a korai lemezeiken mindössze Cisneros basszusgitárja, illetve Chris Hakius, az azóta már kiszállt dobos hetvenes évekbelire mikrofonozott dobszerkója szól. Ezt az önként kijelölt szűk határterületet az utóbbi lemezeiken már tágítják: a még mindig hosszú, meditatív, depressziós dalokban megjelentek a különféle - főleg arabos-keleties, spirituálisnak szánt - hangminták - amiket aztán élőben is előadtak, jórészt samplerről, illetve egy Lichens művésznéven szólóban is alkotó, Robert A. A. Lowe nevű zenész segítségével. Lowe jelenléte kimondottan jót tett az Omnak, hiszen az egyórás koncertet még azzal együtt is kellőképpen változatossá tették a kollázsai, hogy nem törték meg Cisneros betegesen búgó hangszerének és a Hakius-utód Emil Amos pulzáló dobolásának dominanciáját, másrészt feledtette, hogy - köszönhetően a teljesen megtelt, vállalhatatlan Dürer-kisteremnek, ahova még normális színpadot sem sikerült évek óta építeni - szinte zéró vizuális inger érte azt, aki történetesen a hátsó sorokba szorult. A trióvá duzzadt Om egy órája így is maximálisra sikerült: kár, hogy Cisneros nem vállalta be a közös Om-Sleep-turnét, hogy méltóbb körülmények közt láthassuk őket.

Dürer-kert, szeptember 18.

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.