Lemez

Omar Souleyman: Bahdeni Nami

  • - minek -
  • 2015. augusztus 9.

Zene

A szíriai előadóművész respektusa csak nőtt legutóbbi albuma, a Kieran Hebden produceri közreműködésével készült Wenu Wenu megjelenése óta: a keleti szórakoztató zenét és a modern nyu­gati elektronikát fuzionáló munkássága állandó referenciapont. Tömör, feszes ritmusú új lemeze például a Modeselektor-duó berlini kiadójánál, a Monkeytownnál jött ki – korántsem meglepő, hogy két, igen dinamikus darabot (Leil el Bareh, Enssa el Ataab) ők maguk felületkezeltek. Rajtuk kívül megint csak a Four Tet/Hebden és ezúttal Gilles Peterson is hozzátette a magáét, alaposan vastagítva a hangzáson, amelynek alapja lehet majdnem direkt techdöngölés vagy hajlékony groove.
Ráadásként a kiváló holland zenekészítő, Legowelt is bevállalt egy remixet, amely már maga az önfeledten savazós népi techno.

Azonban ezúttal is döntő fontosságú az autentikus hangszerelésű nyers­anyag: Souleyman polgárháború dúlta szülőhelyéhez viszonylag közel, Isztambulban vette fel az albumot, bevált zenésztársaival.
A saz nevű húros hangszeren Khaled Youssef játszik virtuóz technikával, és a szintis Rizann Sa’id is nyaktörő improvizációkkal kíséri a főszereplő önmagukra feleselő sorait. Ezek értelme tekintetében kénytelenek vagyunk a leírásokra hagyatkozni: természetesen az örök szerelem örömeiről és kínjairól szólnak. Az üzenetet a költő Ahmad Alasamer öntötte lángoló strófákba, melyek Souleyman érzelemteli, nyaktörő hajlításokban gazdag előadásában ékesszólóbbak minden könnyen lefordítható üzenetnél.

Monkeytown/Deep Distribution, 2015

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.