Lemez

Oly boldog rajta – Omar Souleyman: Wenu Wenu

  • - minek -
  • 2014. március 6.

Zene

Még ma is viszonylag ritka, hogy egy minden szempontból, így zenekultúrája révén is egzotikus ország muzsikusa majdnem szabályos karriert fusson be, sőt kultstátuszt élvezzen a nyugati popiparban. Márpedig a szíriai Omar Souleyman (aki az ország északkeleti, többnemzetiségű és -kultúrájú feléből származik) már afféle legenda és ikon - mind szélesebb (s nem csak zenei) körökben. 2011-ben maga Caribou válogatta be a kultikus All Tomorrow's Parties fesztivál programjába, ugyanabban az évben három remixet is készített Björk Biophiliájának dalaihoz. Tavaly decemberben pedig vitathatatlan sztárfellépő volt Oslóban a Nobel-békedíj átadási ceremóniáján - s addigra már elkészíthette első igazi nyugati albumát a veretes Domino kiadónál (illetve annak Ribbon Music sublabeljénél).

Mit ne mondjunk, nem ez a művész első megjelenése: a szorgalmas, szó szerint értendően lakodalmas zenész egyes becslések szerint vagy ötszáz (!) saját nevén kiadott hanghordozóval büszkélkedhet - ezek többsége persze nem stúdióalbum, hanem kurd és arab nyelven felénekelt lakodalmi koncertek anyaga, melyeket rendre sokszorosítottak. Ezekből kompilálták össze azt az öt válogatáslemezt, amelyekből a nyugati zenehallgatók is megismerték Souleyman és muzsikustársai játékát. Zenéjében érthető módon kulcsszerepet kap az énekes vokális teljesítménye (gyakorta kérdés-válasz logikájú dalszerkezetbe illesztve), de legalább ennyire hangsúlyosak a saz (a közeli török vidékeken baglama) nevű húros hangszeren előadott merész szólók. De a házilagosan barkácsolt felvételek romantikus hangmasszája a múlté: a Wenu Wenu már Kieran Hebden (alias Four Tet) értő produceri munkájával készült, aki szó szerint kitisztította a számokat, s nyomatékosította elektronikus alapjaikat - romantika ide vagy oda, mindez az előnyükre vált. Az akusztikus hangszerek, a sűrűn használt szinti, az ének és az egyszerre keleties és modern, urbánus ritmusok hatásos mixtúrát képeznek, a meredek hajlítások és dallammenetek bőségesen jutalmazzák a bódító orientalizmus iránt vonzódó nyugati befogadót. S talán az is ad egy esélyt Souleymannak, aki eddig allergiás volt az efféle levantei hangulatra, a helyi népszerű testmozgás, a dabke ritmusára. Hiszen remek tánczenék sorakoznak a Wenu Wenun: a címadó tech-folk darabot vagy a kíméletlenül trappoló Warni Warnit éppúgy említhetnénk, mint a kevésbé nyaktörő dalokat. Tudjuk, ezek üzenetét nyelvtudás híján nem egyszerű felfejteni - de a muzsika magáért beszél!

Ribbon/Neon Music, 2013

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.