mi a kotta?

Ördögi sugallatra

  • mi a kotta
  • 2020.11.15 12:10

Zene

„Bizonyos nemesek pedig, kiknek szívében féktelenség s restség fészkelt, látván, hagy kényszerből el kell hagyniuk a megszokottat, ördögi sugallatra elvetették a király meggyőződését, és a korábbi élvezetekre adva ismét lelküket, fegyvert ragadtak ellene. S már pusztították is városait, majorságait irtották, fosztogatták birtokait, szolganépét gyilkolták, s hogy a többiről szót se ejtsek, már a királyt is bántalmazták. Mikor pedig nem akartak letérni eltévelyedett útjukról, s dühöngésük nem csillapult, a király bizakodván az örök erényben, seregének sokaságával elindult, hogy úrrá legyen az ellenség veszett dühén. Ezek e napokban éppen a köznyelven Veszprémnek mondott várost ostromolták, hogy ezt az ő gyalázatára fordítsák: ott tanyáztak le ugyanis, ahol a király szokott megszállni és tartózkodni, hogy könnyebben nyíljon út más erősségek elfoglalásához. Az isteni kegyelemtől vezérelt király rajtuk ütött; ezek hitükben, azok bizony csak a fegyverekben bizakodtak, s mindkét részről küzdöttek. Végül, hogy az ellenséget legyőzték, s részint leölték, részint foglyul ejtették és megkötözték, a győztes király híveivel hazavitte a győzelmi jeleket.”

Szent István király kis legendája még bőven az Árpád-házi királyok korában tömören így foglalta össze a harcokat, amelyeket az első magyar koronás uralkodónak hatalma elfogadtatásáért meg kellett vívnia. Ma már persze ezt a nagy összecsapást a régi és az új között döntően nem ilyesforma szövegekből, hanem – mit szépítsük a dolgot! – Bródy és Szörényi közös rockoperája, az István, a király révén ismerjük. Ez az agyoncsaphatatlan slágerdarab most felkerül az Operaház repertoárjára is: szimfonikus operaváltozat alakjában, Gyöngyösi Levente hangszerelésében és Szinetár Miklós rendezésében (Erkel Színház, október 17., hét óra).

Jövő hétfőn azután egy másik uralkodó, a Hegyi Király barlangja felé vehetjük majd az irányt, hiszen a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának koncertjét Grieg I. Peer Gynt-szvitje nyitja majd, amelynek nyomában Vajda Gergely utóbb a II. szvit két közkedveltségű tételét, az Arab táncot és Solveig dalát is el fogja vezényelni (Zeneakadémia, október 19., fél nyolc). Mindezek után egy szokatlan párosítású, klarinétra és brácsára komponált kettősverseny vár reánk a balgán egy- vagy legfeljebb kétművesnek hitt Max Bruchtól, s a szünetet követően még Franck d-moll szimfóniáját is megkapjuk.

„Étonne-moi”, vagyis hökkents meg – ezt a tanácsot kapta pályafutása elején Jean Cocteau (képünkön) Gyagilevtől, a legendás balettimpresszáriótól, s az ifjú multitalentum olyannyira megfogadta ezt a biztatást, hogy immár jóval túl a halálán is egyre csak a hökkentésben utazik. Így tehát Veszedelmes Édenét, mely regényét akár Rettenetes gyerekek vagy Vásott kölykök címen is ismerhetjük, most balettoperaként találhatjuk a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál programján (Eiffel Műhelyház, október 16., nyolc óra). A rendhagyó mű zeneszerzője a Cocteau-hoz méltóan frappírozó irályú Philipp Glass, s az operaénekeseket és balett-táncosokat egyaránt színpadra vonultató produkció koreográfusa és rendezője Barta Dóra lesz.

Neked ajánljuk