Az alkotói szándék szerint a Pizzás két hőse sem kevésbé laza, mint két tál takony, és vég nélkül ontják a szóviccekkel teletűzdelt szövegeket bárkinek, aki hajlandó meghallgatni őket. Ilyen sajnos több van, mint remélnénk, miután mi is éppen ezt tesszük, míg egyre várjuk, hogy kibontakozzon valamiféle cselekmény. Aztán feltűnik, hogy hiába, mert a pizzás élete ehelyett kisebb, epizódoknak szánt pizzakivitelek laza sorozata, a filmet alkotó életképek sorából pedig nem hiányozhat az autós versengés, a hisztérikus maffiózók vagy egy csapat marketingmenedzser megleckéztetése, és persze a mozzarella módjára olvadozó lányok se. Jó, vannak itt jobban és kevésbé kidolgozott filmes utalások is, játék a narratívával, és a főszerepekben friss arcok, a vicc pedig tényleg az, hogy ezt a soványka tartalmat sikerült olyan elképesztő ötletorgia közepette megvalósítani, ami hazai viszonylatban leginkább Baz Luhrmann (Romeo + Júlia) grandiózus tévedéséhez, a Moulin Rouge-hoz hasonlítható. Nem csoda hát, hogy a java sokszor elvész az indokolatlanul feltupírozott részletek között. Pedig a remek operatőrnek köszönhetően sikerül még egy önálló világot is teremteni a pesti és Los Angeles-i képek egymásutánjából, ami nem kis dolog, és Budapest is - igaz, helyenként kis digitális segítséggel - végre úgy néz ki, mint egy világváros. Nem meglepő ezután, hogy a zenére is nagyon adtak a fiúk, de egyébként az egész kivitelezés elég pipec. Egyszóval majdnem minden benne van ebben a filmben, amiről az emberek hajlamosak azt hinni, hogy pótolhat egy épkézláb forgatókönyvet.
- orosz -
Pizzás, magyar, 2001; írta és rendezte: Balogh György; fényképezte: Forgács Gábor; szereplők: Kovács-K. András, Kreiter Éva, Incze Ildikó; forgalmazza a Mokép és az InterCom
