Közép-Európa legnagyobb rockzenekara

Öröm, zene

Zene

„Több mint zene: zenekar. Több mint zenekar: közösség. Nem számít, ki vagy, honnan jössz. Sőt még az sem, merre folytatod utad. Nem számít az éveid száma. Nem számít, hogy a hangszered mennyit ér” – írja magáról a szegedi központú CityRocks. Évente 500–600 zenésszel hoznak tető alá produkciókat.

„A gyerekért mentem még 2017 nyarán a szolnoki Gitármánia táborba, hogy hazahozzam Szegedre. Éppen a gálára értem oda, ami még engem, sokat látott zenészt is rabul ejtett. Láttam, hogy itt valami történt. Önfeledten zenéltek a srácok, és olyan felszabadultak, boldogok voltak, mint nagyon ritkán. Jó volt belecsöppenni mindebbe, s látni, hogy a többiekkel együtt a fiam a tábor végére a zene ­varázsának hatása alá került” – kezdte a történetet a most ötvenes évei derekán járó Gajda Ferenc, a CityRocks vezetője. Eddigi zenei pályafutása során sok száz kisebb és nagyobb koncert résztvevője volt szerte az országban – ahogyan ő fogalmazott, Battonyáról Nemesmedvesig.

Egy évvel azelőtt, 2016-ban Olaszországban egyik pillanatról a másikra berobbant a zene világába egy merőben új formáció, a Rockin’ 1000, amelynek lényege, hogy több száz, de akár ezer zenész a maga és közönsége szórakoztatására együtt és egyszerre játszik élőben. Óriási siker volt, a neten is rengetegen nézték produkcióikat. Gajdának ez ugrott be a zenélő gyerekek láttán azon a nyári estén. „Mire Szolnokról Szegedre értem, szinte készen volt a fejemben minden.”

Utazócirkusz

Egy zenészekből álló baráti társaság még a szolnoki gitártábor évében, 2017-ben Szegeden megalapította a SzegedRocks nevű formációt, amely egyesületi formában működik. 2018 májusára összehozták a Dóm térre az első rendezvényt, amelyen négyszázan zenéltek együtt. „Olyan jó volt a buli, hogy biztosak voltunk benne, ennek csak folytatása lehet. Csak azt nem tudtuk, hol. Végül úgy döntöttünk, hogy utazócirkusz leszünk. Az első rendezvény előtt két hétig nem aludtunk, de a munkának meglett az eredménye. Életem egyik legnagyobb élménye lett” – mesélte a kezdetekről a főszervező.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.