Lemez

Pappano, Argerich: Saint-Saëns

  • - csk -
  • 2018. március 15.

Zene

Remek ötlet ezt a két művet egy lemezen megszólaltatni, mondaná a kritikus, de aztán belátja: aki ezt a frappáns műsort kitalálta, csupán észrevett egy evidenciát. Az olasz neve ellenére angliai születésű, Amerikában nevelkedett, ám sok éve az itáliai óhazával is szoros kapcsolatot ápoló Antonio Pappano a tizenhárom éve általa irányított római együttes, az Orchestra dell’Accademia Nazionale di Santa Cecilia élén egyazon lemezen vezényli Camille Saint-Saëns (1835–1921) két leghíresebb művét, az Orgonaszimfóniát és Az állatok farsangját.

A Sámson és Delila mellett ez a zeneszerző két leghíresebb opusa. Az az izgalmas, hogy a két darab szöges ellentéte egymásnak. A 3. (c-moll) szimfónia csupa grandiozitás és pátosz, ráadásul a német romantikus hagyományt (Liszt, Wagner) társítja az „orgonaszimfónia” sajátosan francia műfajával (Saint-
Saëns a művet barátja, Liszt emlékének ajánlotta), míg az Állatok farsangja sok pici tétel, s a jellegzetesen franciás frivolitású karikatúraalbum csupa fanyar humor és irónia, olykor már-már offenbachi szellemben (az állatok felvonulásában az egyik tétel a skálázó zongoristákat gúnyolja ki). A két mű tehát két egymást tagadó világ – lenyűgöző, hogy ugyanaz az ember írta mindkettőt. Ráadásul a két darab egyszerre született, 1886-ban – a kamaraapparátusú Állatok farsangját Saint-Saëns az Orgonaszimfónia komponálásának szünetében írta.

A két koncertfelvétel pazar minőséget tár a hallgató elé. Pappano a legjobbak klubjának tagjaként hangversenyen is stúdióminőséget nyújt kitűnő zenekarával. Súly és erő, határozottság és hangzáspompa a szimfóniában, játékosság és ábrázoló szellemű, termékeny túlzások a kamarazenei sorozatban, amelynek két zongoraszólama közül az egyiket maga a karmester játssza fölényes szuverenitással, korunk egyik legnagyobb zongoristája, Martha Argerich teljes jogú partnereként.

Warner Classics, 2017

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.