mi a kotta?

Pluszok

  • mi a kotta
  • 2015. július 12.

Zene

„Caesar haladéktalanul Pharnakész ellen vezette háromlégiónyi haderejét, Zéla város közelében leverte Pharnakészt, és kiűzte Pontoszból. Mikor Caesar barátjának, Amatiusnak Rómába küldött levelében leírta, hogy milyen gyors és teljes győzelmet aratott, ezt a három szót használta: „Jöttem, láttam, győztem.” Mivel azonban latinul – veni, vidi, vici – mindhárom szó azonos betűvel kezdődik, és azonosan is végződik, a rövid szöveg még meggyőzőbben hangzik.” Így meséli Julius Caesar nevezetes szállóigéjének eredetét Plutarkhosz, s a pontoszi uralkodó, akit tehát meglátni és legyőzni mindössze egyetlen pillanat műve volt a római dictator számára, nem csupán a történeti munkákban, de az operavilágban is elénk bukkanhat. Mozart Mitridatéjában a címszereplő ármánykodó fiaként találjuk II. Pharnakészt-Farnacét, Antonio Vivaldi (képünkön) 1727-es operájának viszont egyenesen ő a címszereplője. Ez utóbbi művet, azaz a Farnacét mutatja be pénteken az operaház: a színház történetének legelső Vivaldi-produkciója gyanánt, az avatott régizenés szakember, Németh Pál zenei irányítása alatt, Anger Ferenc rendezésében, egy jeles katalán kontratenor, Xavier Sabata főszereplésével (június 12., hét óra).

Bár az operaházi évad lassan kiszalad alólunk, azért ezekben a napokban még inkább az operabőség kellemes zavara vár reánk, elvégre épp most indul a Budapesti Wagner-napok és a Miskolci Operafesztivál idei sorozata. A Müpa wagneriánus ünnepe csütörtökön A Rajna kincsével nyit majd, értelemszerűen Fischer Ádám vezényletével, Hartmut Schörghofer sikerült rendezésében (Nemzeti Hangversenyterem, június 11., hat óra). Vasárnap estig azután lefut a teljes Ring-tetralógia, s mi hozzáláthatunk az izgatott várakozáshoz, hiszen már közelít is hozzánk az ez évi új bemutató, Kovalik Balázs Hollandi-rendezése. Miskolcon pedig a Bartók Plusz fesztivál első estéjén egy Andersen-mese nyomán írt kortárs „rekviem-dráma”, Fekete Gyula Egy anya története című operája jut majd a közönség elé a Budapesti Operettszínház produkciójában, Zsótér Sándor rendezésében (Miskolci Nemzeti Színház, június 12., nyolc óra).

A hétvége egyebekben a Budapesti Fesztiválzenekaré, hiszen Haydn–Mozart Plusz fantázianevű népszerű sorozatuk keretében négy koncerten is felhangzik majd az idei széria záró programja, az oly inspiráló első vendég karmester, Takács-Nagy Gábor irányítása alatt (Zeneakadémia, június 11. és 12., háromnegyed nyolc, 13. és 14., fél négy). S Fischer Iván együttese készül még egy nagy és nemes dobásra ezekben a napokban: a TérTáncKoncert elnevezésű eseményre a Hősök terén (június 18., hét óra). Mendelssohn Szentivánéji álom című művének részleteire táncolnak majd itt nehéz körülmények között élő gyermekek az ország minden tájáról, Fischer Iván e felhívásának szellemében: „Arra kérlek Titeket, minden csoportban vegyenek részt roma és nem roma fiatalok! Szóljon ez az esemény arról, hogy együtt élünk, elfogadjuk egymást!”

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.