Lemez

Quatuor Arod: Schubert

  • - csk -
  • 2021. január 13.

Zene

A vonósnégyes-komponálás nagyjairól szólva leginkább Haydnt és Beethovent említik mint a műfaj első hullámának alkotóit.

Mozartról – hát még Schubertről! – rendre elfeledkezve. Pedig jelentős kvartettkomponista volt ő is: tizenöt ilyen műfajú darabját tartja nyilván a műjegyzék, nem számítva a magányos tételeket. A tizenöt mű között is akad töredék – de milyen! A zenetörténet egyik páratlan remeke, a c-moll vonósnégyestétel.

Most ezt a lenyűgöző erejű, drámai-tragikus jajkiáltást halljuk korunk egyik legkiválóbb fiatal kvartettjének lemezén, egy másik, terjedelmesebb – négytételes – alkotás, a híres A halál és a lányka társaságában. Ezek érett vagy kései munkák: a magányos tétel 1820-as, a variációs lassújában Schubert egyik saját dalát feldolgozó romantikus remeklés 1824-es keltezésű. Ahogy nemrég a szintén fiatal Vision String Quartet A halál és a lányka-felvétele, úgy ez a verzió is azt mutatja: e műben fontos szerepe van a végletekig fokozott lendületnek és a nyerseségig dúlt hangzásnak, így különlegesen intenzív előadásuk középpontjába ők is a mű drámai kontrasztjait állítják.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.