Lemez

Quatuor Arod: Schubert

  • - csk -
  • 2021. január 13.

Zene

A vonósnégyes-komponálás nagyjairól szólva leginkább Haydnt és Beethovent említik mint a műfaj első hullámának alkotóit.

Mozartról – hát még Schubertről! – rendre elfeledkezve. Pedig jelentős kvartettkomponista volt ő is: tizenöt ilyen műfajú darabját tartja nyilván a műjegyzék, nem számítva a magányos tételeket. A tizenöt mű között is akad töredék – de milyen! A zenetörténet egyik páratlan remeke, a c-moll vonósnégyestétel.

Most ezt a lenyűgöző erejű, drámai-tragikus jajkiáltást halljuk korunk egyik legkiválóbb fiatal kvartettjének lemezén, egy másik, terjedelmesebb – négytételes – alkotás, a híres A halál és a lányka társaságában. Ezek érett vagy kései munkák: a magányos tétel 1820-as, a variációs lassújában Schubert egyik saját dalát feldolgozó romantikus remeklés 1824-es keltezésű. Ahogy nemrég a szintén fiatal Vision String Quartet A halál és a lányka-felvétele, úgy ez a verzió is azt mutatja: e műben fontos szerepe van a végletekig fokozott lendületnek és a nyerseségig dúlt hangzásnak, így különlegesen intenzív előadásuk középpontjába ők is a mű drámai kontrasztjait állítják.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.