RICHARD STRAUSS: ARABELLA

  • - káté -
  • 2008. augusztus 21.

Zene

Két felvétel jött ki egyszerre a késői Strauss-remekből, harminc év van köztük, lehet tanulmányozni az operai idő múlását. Az egyik film, Solti György a Bécsi Filharmonikusokkal, Otto Schenk rendezésében (1977), a másik a zürichi Opera előadása (2007) Franz Welser-Möst vezényletével, ez Götz Friedrich rendezésének felújítása (ő 2000-ben meghalt).

Két felvétel jött ki egyszerre a késõi Strauss-remekbõl, harminc év van köztük, lehet tanulmányozni az operai idõ múlását. Az egyik film, Solti György a Bécsi Filharmonikusokkal, Otto Schenk rendezésében (1977), a másik a zürichi Opera elõadása (2007) Franz Welser-Möst vezényletével, ez Götz Friedrich rendezésének felújítása (õ 2000-ben meghalt). A helyszín a frivol Bécs, száz évvel A rózsalovag ideje után, elszegényedett grófi család, lányaik közül Arabellát próbálják kiházasítani, Zdenkát fiúsítva dugdossák a társasági élet elõl. De jön Mandryka Szlavóniából, egy póri származású, dúsgazdag kifinomult, aki beleszeret Arabella fotójába, és egyéjszakás báli félreértés után boldog frigyre lépnek, sõt a hugica is megtalálja párját. A Solti-Schenk-filmen olyan az egész, mint egy megzenésített Szomory vagy Szép Ernõ, amibõl kihagyták a humort, pedig az Hofmannsthal librettójában is van. Szalonias unalom, többnyire szép hangokkal, a címszerepben a teljesen élettelen Gundula Janowitz, Mandrykaként a szláv medvét erõltetõ Bernd Weikl. Hangmúzeumként érdemes hallgatni - nézni nemigen.

Zürichben Renée Fleming triumfál: bájos (bár asszonyos, nem kislányos), okos és szép, személyisége sugárzik, varázsos finomsággal énekel. A jó kiállású Morten Frank Larsen mint Mandryka a felsõ regiszter kivételével jó hanggal és jó játékkal lep meg. Julia Kleiter igen ügyes Zdenka fiúszerepében, Sen Guo pedig a Fiákermilli jódlikoloratúráival remekel. A rendezésben van valami operettes, ami nem idegen a darabtól, és használ neki a mai környezet. Az is, hogy a lesajnált kétfelvonásos változatot játszszák - nem hiányzik a kihagyott húsz perc. Nem minden hang elsõ osztályú, mégis: élvezetes zene és operaszínház.

Mindkét kiadás: DECCA, Universal, 2008

Solti/Schenk: **** és fél (zenei színvonal)

Welser-Möst/Friedrich: **** és fél (totális operaélvezet)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.