A New York-i elektronikus duó pontosan öt éve jött ki bemutatkozó lemezével, amely a maga összegző, szinkretikus módján revelatívnak tűnt akkor: soul- és r&b-vokálminták alatt garage, footwork, poszt-dubstep lüktetés, benne enciklopédikus alapossággal szinte minden, amit az évtized elejének basszusközpontú, tört zenéiről tudnunk volt érdemes. Praveen Sharma (ő Braille művésznéven) és Travis Stewart (alias Machinedrum) azóta főleg szólóban volt aktív: mindketten érdekes, élvezetes, bár kétségtelenül nem éppen úttörő kiadványokkal jelentkeztek, melyek ugyancsak az elektronikus tánczenék határterületeit járták be, s második közös albumuk (a Folding Time) is remek, egységes stílusú ízelítő az utóbbi szűk évtized bass music-univerzumából.
A nyitószám, a Rochelle Jordan vokáljával ékes Fight For Us voltaképp finoman széttördelt r&b, melankolikus, egyben lendületes, éppen naplementéhez való darab. Bár akad még direkt énekes szám (Devil Inside – Angelica Bess-szel), de a vokál többnyire hangmintaként került az alkotók kése alá, hogy azután alaposan feldarabolva hintsék a szerzemények ritmusdominálta szövetébe. Utóbbinál sem spóroltak a nyersanyaggal: a juke, footwork, uk garage, néha dub vagy szinte már drum & bass lüktetésű alapok minden ízében megmozgatják a befogadót. Azt már említenünk sem kell, hogy milyen végtelen türelemmel polírozták tökéletesre a számok minden részletét – míg egy hangulatokban és zenei textúrákban gazdag, befogadása közben kevés meglepetést, de annál több érzéki örömöt nyújtó végeredményre nem jutottak.
Hotflush, 2016
