A Quimby mellett még számtalan zenekarban doboló Gerdesits „Faszi” Ferenc és Selmeci „Basstard” Péter billentyűs SmokeFish nevű közös formációja lassan két éve ejti ámulatba a zenerajongókat. Elsőre egy vérbeli progrock albumot készítettek (Doomed City) a Sztrugackij fivérek regényére alapozva, de ezzel nem ért véget a műfaji kalandozás. Már Selmeci tavalyi szólóanyaga (ElektrikFish: TranSpace) is afféle főhajtás volt az elektronikus zene klasszikusai (Kraftwerk, Vangelis, T. Dream, Jarre, Oldfield) előtt, közben Gerdesits már egy rendhagyó ritmusokkal operáló kraut lemezen agyalt, közben beszerzett egy teremint, ami nem csekély szerephez jutott az idén elkészült Krautfish albumon. A zeneanyag kétségtelenül formabontó abban a tekintetben, hogy egyetlen, többtételes darabból áll, a hangzást a szigorúan analóg vintage szintetizátorok és a lehetőség szerint szintén zenetörténeti emléknek számító régi dobgépek határozzák meg, ezzel is igazolva, hogy a látszólag „elavult” elektronikus hangszerek nyújtotta audioélményt nincs mivel pótolni. Néha szinte ambient átkötő témák, néha meg szürreális mini rádiójátékok fűzik össze a dinamikus és érdekesen, páratlanul ritmizált darabokat. Lélegzetelállító harmóniák és néha szinte fülsértő fűrészfoghangok váltják egymást, de ami a lényeg, hogy a lüktető számfüzér végig képes fenntartani a befogadó figyelmét. Ráadásként még nyilvánvalóbb lesz, hogy mennyi mindent köszönhet a hetvenes évek kraut zenéinek az electro, az EBM, de még a drum and bass is.
Szerzői kiadás, 2020
