HANGADÓ – rés a présen

„Sokkal szabadabb játék”

  • rés a présen
  • 2022. november 9.

Zene

 Horváth Zsolt igazgató, Pannon Filharmonikusok

rés a présen: Mikor találkoztál először a Pannon Filharmonikusokkal?

Horváth Zsolt: 1986-ban kerültem Pécsre a művészeti gimnáziumba, és akkor találkoztam először a város zenei életével, benne a zenekarral. Magyarországon ők szerződtettek elsőként egy vasfüggönyön túli karmestert Howard Williams személyében, és így közelről láthattuk, hogyan lehet megmozdítani egy zenekart. 1996-ban lettem muzsikus az akkor még Pécsi Szimfonikus Zenekarnak nevezett együttesben. 2003 óta igazgatom a céget, azóta, amióta a nevünk megváltozott és átalakultunk. Mindezt a zenekar kezdeményezte, de elfogadta, illetve támogatta a tulajdonos, azaz Pécs város önkormányzata is.

rap: Milyen múltra tekint vissza a PFZ?

HZS: Magyarország egyik legrégebbi zenekara vagyunk. A PFZ 1811-ben alakult, és már az első időszaka virágzó volt, hiszen egy osztrák zenész alapította, így a zenekar szoros kapcsolatot ápolt Béccsel meg a német orientációjú zenei élettel. A modern kori zenekar már az erős helyi beágyazottságra törekedett, és arra, hogy tematizálja a társadalmi, művészeti életet. A 2010 utáni időszak jelentős változást hozott. Akkor épült meg a Kodály Központ, s a PFZ lett a rezidens zenekara. Ez olyan komoly tartalmi összegzés és felelősségvállalás, amilyenre nem nagyon van példa Magyarországon. Tulajdonképpen egy kísérleti projekt. Országos jelentőségű művészeti intézményként pedig kötelességünk, hogy a nagy európai zenei hálózatban szerepet keressünk magunknak.

rap: Refrén címmel hirdettétek meg a következő évadot. Mit takar a név?

HZS: Nem a zenei fogalomra gondoltunk, hanem inkább arra, hogyan reflektálódunk a közéletben, illetve a személyes életünkben. Jelen vagyunk-e a hangversenyteremben? Együtt élünk-e a művészettel? Az év sokszínű lesz, hiszen a PFZ a barokk zenéktől az Eötvös Péter-ősbemutatókig mindent játszik, a kamarazenei formációtól az oratorikus művekig nagyon széles skálájú a zenei anyag, amit feldolgoz. Nagyon fontos az előadói apparátus is, és itt nemcsak a PFZ zenészeire gondolok, hanem a meghívott művészekre, a karmesterekre, akik nem csupán abban segítenek, hogy autentikusak legyenek az előadásaink, hanem maivá teszik azokat. Eötvös Péter mondta, hogy a régi zene is mai zenévé válik, ha ma értelmezzük, és tulajdonképpen a PFZ gondolkodásának ez a lényege. Az idei évadban vált teljessé az edukációs tevékenységünk is. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy minden korosztály számára van már programunk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.