HANGADÓ – rés a présen

„Sokkal szabadabb játék”

  • rés a présen
  • 2022. november 9.

Zene

 Horváth Zsolt igazgató, Pannon Filharmonikusok

rés a présen: Mikor találkoztál először a Pannon Filharmonikusokkal?

Horváth Zsolt: 1986-ban kerültem Pécsre a művészeti gimnáziumba, és akkor találkoztam először a város zenei életével, benne a zenekarral. Magyarországon ők szerződtettek elsőként egy vasfüggönyön túli karmestert Howard Williams személyében, és így közelről láthattuk, hogyan lehet megmozdítani egy zenekart. 1996-ban lettem muzsikus az akkor még Pécsi Szimfonikus Zenekarnak nevezett együttesben. 2003 óta igazgatom a céget, azóta, amióta a nevünk megváltozott és átalakultunk. Mindezt a zenekar kezdeményezte, de elfogadta, illetve támogatta a tulajdonos, azaz Pécs város önkormányzata is.

rap: Milyen múltra tekint vissza a PFZ?

HZS: Magyarország egyik legrégebbi zenekara vagyunk. A PFZ 1811-ben alakult, és már az első időszaka virágzó volt, hiszen egy osztrák zenész alapította, így a zenekar szoros kapcsolatot ápolt Béccsel meg a német orientációjú zenei élettel. A modern kori zenekar már az erős helyi beágyazottságra törekedett, és arra, hogy tematizálja a társadalmi, művészeti életet. A 2010 utáni időszak jelentős változást hozott. Akkor épült meg a Kodály Központ, s a PFZ lett a rezidens zenekara. Ez olyan komoly tartalmi összegzés és felelősségvállalás, amilyenre nem nagyon van példa Magyarországon. Tulajdonképpen egy kísérleti projekt. Országos jelentőségű művészeti intézményként pedig kötelességünk, hogy a nagy európai zenei hálózatban szerepet keressünk magunknak.

rap: Refrén címmel hirdettétek meg a következő évadot. Mit takar a név?

HZS: Nem a zenei fogalomra gondoltunk, hanem inkább arra, hogyan reflektálódunk a közéletben, illetve a személyes életünkben. Jelen vagyunk-e a hangversenyteremben? Együtt élünk-e a művészettel? Az év sokszínű lesz, hiszen a PFZ a barokk zenéktől az Eötvös Péter-ősbemutatókig mindent játszik, a kamarazenei formációtól az oratorikus művekig nagyon széles skálájú a zenei anyag, amit feldolgoz. Nagyon fontos az előadói apparátus is, és itt nemcsak a PFZ zenészeire gondolok, hanem a meghívott művészekre, a karmesterekre, akik nem csupán abban segítenek, hogy autentikusak legyenek az előadásaink, hanem maivá teszik azokat. Eötvös Péter mondta, hogy a régi zene is mai zenévé válik, ha ma értelmezzük, és tulajdonképpen a PFZ gondolkodásának ez a lényege. Az idei évadban vált teljessé az edukációs tevékenységünk is. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy minden korosztály számára van már programunk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.