HANGADÓ – rés a présen

„Sokkal szabadabb játék”

  • rés a présen
  • 2022. november 9.

Zene

 Horváth Zsolt igazgató, Pannon Filharmonikusok

rés a présen: Mikor találkoztál először a Pannon Filharmonikusokkal?

Horváth Zsolt: 1986-ban kerültem Pécsre a művészeti gimnáziumba, és akkor találkoztam először a város zenei életével, benne a zenekarral. Magyarországon ők szerződtettek elsőként egy vasfüggönyön túli karmestert Howard Williams személyében, és így közelről láthattuk, hogyan lehet megmozdítani egy zenekart. 1996-ban lettem muzsikus az akkor még Pécsi Szimfonikus Zenekarnak nevezett együttesben. 2003 óta igazgatom a céget, azóta, amióta a nevünk megváltozott és átalakultunk. Mindezt a zenekar kezdeményezte, de elfogadta, illetve támogatta a tulajdonos, azaz Pécs város önkormányzata is.

rap: Milyen múltra tekint vissza a PFZ?

HZS: Magyarország egyik legrégebbi zenekara vagyunk. A PFZ 1811-ben alakult, és már az első időszaka virágzó volt, hiszen egy osztrák zenész alapította, így a zenekar szoros kapcsolatot ápolt Béccsel meg a német orientációjú zenei élettel. A modern kori zenekar már az erős helyi beágyazottságra törekedett, és arra, hogy tematizálja a társadalmi, művészeti életet. A 2010 utáni időszak jelentős változást hozott. Akkor épült meg a Kodály Központ, s a PFZ lett a rezidens zenekara. Ez olyan komoly tartalmi összegzés és felelősségvállalás, amilyenre nem nagyon van példa Magyarországon. Tulajdonképpen egy kísérleti projekt. Országos jelentőségű művészeti intézményként pedig kötelességünk, hogy a nagy európai zenei hálózatban szerepet keressünk magunknak.

rap: Refrén címmel hirdettétek meg a következő évadot. Mit takar a név?

HZS: Nem a zenei fogalomra gondoltunk, hanem inkább arra, hogyan reflektálódunk a közéletben, illetve a személyes életünkben. Jelen vagyunk-e a hangversenyteremben? Együtt élünk-e a művészettel? Az év sokszínű lesz, hiszen a PFZ a barokk zenéktől az Eötvös Péter-ősbemutatókig mindent játszik, a kamarazenei formációtól az oratorikus művekig nagyon széles skálájú a zenei anyag, amit feldolgoz. Nagyon fontos az előadói apparátus is, és itt nemcsak a PFZ zenészeire gondolok, hanem a meghívott művészekre, a karmesterekre, akik nem csupán abban segítenek, hogy autentikusak legyenek az előadásaink, hanem maivá teszik azokat. Eötvös Péter mondta, hogy a régi zene is mai zenévé válik, ha ma értelmezzük, és tulajdonképpen a PFZ gondolkodásának ez a lényege. Az idei évadban vált teljessé az edukációs tevékenységünk is. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy minden korosztály számára van már programunk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?