mi a kotta?

Csókolj meg, Hardy!

  • mi a kotta
  • 2011. december 30.

Zene

E heti zenei ajánlónk hősei a hősök, no meg a mártírok. Persze ne a koncerttermek önjelölt mártírjaira, a vájt fülű zenekritikusokra gondoljunk, akik estéről estére fegyelmezetten odaszegezik magukat zsöllyéikhez, hanem mondjuk és kiválólag a katonatársai halálos nyílzáporának kitett Szent Sebestyénre. A kereszténységhez ragaszkodó római gárdatiszt misztériuma, azaz Claude Debussy Szent Sebestyén vértanúsága című s egyébiránt kereken százesztendős műve ugyanis a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar csütörtöki hangversenyén szólal majd meg, megidézve az író Gabriele D'Annunzio kevéssé ortodox feldolgozását (Nemzeti Hangversenyterem, november 24., fél nyolc). A széles hősi gesztusok nem voltak éppenséggel idegenek a különc olasz literátortól, aki az I. világháború után hadvezérként szállta meg Fiumét, s akit Mussolini az olasz fasizmus Keresztelő Szent Jánosának nevezett, ám ezt a tényt csak futtában említjük, hiszen a Kovács János által vezénylendő koncert másik száma, Janácek csodálatos Glagolita miséje két további szent, a vértanúságtól megkímélt Cirill és Metód világát körvonalazza majd. Ráadásul e szláv mise említése már át is vezet minket a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar pénteki fellépéséhez, amelynek műsorán Vivaldi Magnificatjának és Gloriájának nyomában Haydn 1798-as d-moll miséje fog fölhangzani (Nemzeti Hangversenyterem, november 25., fél nyolc). Az a kompozíció tehát, amelyet Nelson-mise név alatt szokás emlegetni: részint mivel keletkezéstörténete - alighanem szándékolatlanul - összekapcsolódott a nagy brit admirális abukiri győzedelmének hírével, részint mert 1800-ban az Esterházy hercegnél vizitáló Nelson (és Lady Hamilton) valóban meghallgatta az akkor már jócskán világhírű Haydn emlegetett alkotását.

Mindazonáltal nem a legfentebb végszavaival is idézett Nelson az egyetlen jeles hadvezér és nem Sebastianus az egyetlen antik római férfiú a hét koncertprogramján. Elvégre a Fesztiválzenekar és Takács-Nagy Gábor Mozart-Haydn-koncertjeit a 16 éves Mozart Lucio Silla című opera seriájának nyitánya indítja majd, s ebben az olaszos névváltozatban egykönnyen ráismerhetünk Lucius Cornelius Sullára, a római köztársaság diadalkoszorús győzőjére és véres kezű diktátorára (Olasz Intézet, november 25., 26., 27., háromnegyed nyolc).

A múlt alkalommal jól megjártuk a képmelléklettel, hiszen a hirdetett kanadai karmesternő végül kiszállt a Don Giovanniból, ám ezen a héten újabb, a "maga nemében" ritka dirigensi tünemény ígérkezik az észt szőke csoda, Anu Tali személyében, aki a Nordic Symphony Orchestra élén vezényli majd Grieg, Sibelius és a klasszikus kortárs, Arvo Pärt szerzeményeit (Nemzeti Hangversenyterem, november 27., fél nyolc). E heti fotóválasztásunkban is rejlik ugyan némi kockázat, hiszen tavaly egyszer már hiába vártuk Budapestre Juan Diego Flórezt, de azért bizalmunk így is töretlen, s él bennünk a remény, hogy hétfő este (operaház, november 28., fél nyolc) végre csak szembetaláljuk magunkat jelenkorunk perui tenorcsillagával!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.