mi a kotta?

Csókolj meg, Hardy!

  • mi a kotta
  • 2011. december 30.

Zene

E heti zenei ajánlónk hősei a hősök, no meg a mártírok. Persze ne a koncerttermek önjelölt mártírjaira, a vájt fülű zenekritikusokra gondoljunk, akik estéről estére fegyelmezetten odaszegezik magukat zsöllyéikhez, hanem mondjuk és kiválólag a katonatársai halálos nyílzáporának kitett Szent Sebestyénre. A kereszténységhez ragaszkodó római gárdatiszt misztériuma, azaz Claude Debussy Szent Sebestyén vértanúsága című s egyébiránt kereken százesztendős műve ugyanis a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar csütörtöki hangversenyén szólal majd meg, megidézve az író Gabriele D'Annunzio kevéssé ortodox feldolgozását (Nemzeti Hangversenyterem, november 24., fél nyolc). A széles hősi gesztusok nem voltak éppenséggel idegenek a különc olasz literátortól, aki az I. világháború után hadvezérként szállta meg Fiumét, s akit Mussolini az olasz fasizmus Keresztelő Szent Jánosának nevezett, ám ezt a tényt csak futtában említjük, hiszen a Kovács János által vezénylendő koncert másik száma, Janácek csodálatos Glagolita miséje két további szent, a vértanúságtól megkímélt Cirill és Metód világát körvonalazza majd. Ráadásul e szláv mise említése már át is vezet minket a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar pénteki fellépéséhez, amelynek műsorán Vivaldi Magnificatjának és Gloriájának nyomában Haydn 1798-as d-moll miséje fog fölhangzani (Nemzeti Hangversenyterem, november 25., fél nyolc). Az a kompozíció tehát, amelyet Nelson-mise név alatt szokás emlegetni: részint mivel keletkezéstörténete - alighanem szándékolatlanul - összekapcsolódott a nagy brit admirális abukiri győzedelmének hírével, részint mert 1800-ban az Esterházy hercegnél vizitáló Nelson (és Lady Hamilton) valóban meghallgatta az akkor már jócskán világhírű Haydn emlegetett alkotását.

Mindazonáltal nem a legfentebb végszavaival is idézett Nelson az egyetlen jeles hadvezér és nem Sebastianus az egyetlen antik római férfiú a hét koncertprogramján. Elvégre a Fesztiválzenekar és Takács-Nagy Gábor Mozart-Haydn-koncertjeit a 16 éves Mozart Lucio Silla című opera seriájának nyitánya indítja majd, s ebben az olaszos névváltozatban egykönnyen ráismerhetünk Lucius Cornelius Sullára, a római köztársaság diadalkoszorús győzőjére és véres kezű diktátorára (Olasz Intézet, november 25., 26., 27., háromnegyed nyolc).

A múlt alkalommal jól megjártuk a képmelléklettel, hiszen a hirdetett kanadai karmesternő végül kiszállt a Don Giovanniból, ám ezen a héten újabb, a "maga nemében" ritka dirigensi tünemény ígérkezik az észt szőke csoda, Anu Tali személyében, aki a Nordic Symphony Orchestra élén vezényli majd Grieg, Sibelius és a klasszikus kortárs, Arvo Pärt szerzeményeit (Nemzeti Hangversenyterem, november 27., fél nyolc). E heti fotóválasztásunkban is rejlik ugyan némi kockázat, hiszen tavaly egyszer már hiába vártuk Budapestre Juan Diego Flórezt, de azért bizalmunk így is töretlen, s él bennünk a remény, hogy hétfő este (operaház, november 28., fél nyolc) végre csak szembetaláljuk magunkat jelenkorunk perui tenorcsillagával!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.