Lemez

Természetrajz haladóknak

Björk: Biophilia

  • - minek -
  • 2011. december 28.

Zene

Könnyű és egyben nehéz is beilleszteni egy három és fél évtizedes (!), ráadásul nem is akármilyen (mondhatni: parádés) zenei pályafutással büszkélkedő énekesnő karriertörténetébe a hetedik (más számítás szerint a kilencedik, sőt az 1977-es gyerekkori zsengét is beleszámítva 10.) szólólemezt.

Szintén számításba kell vennünk, hogy a björkológia tudománya (reméljük, a szorgalmasan kutatott alany legnagyobb megelégedésére) úgyszólván csúcsra járt az elmúlt évtizedben, s a művésznő úgy zenei, mint a muzsikán kívüli művészi (ezen felül a szociális szférát vagy éppen a divatvilágot is érintő), szorgos és szenzitív ügyködése milliók számára nyújt napi rendszerességű igényes szórakoztatást.

De félre minden iróniát, hiszen Björk, a folyton kísérletező kedvű alkotó és a mindig izgalmas előadó sosem hagyta cserben rajongóit és az elfogulatlan zenekedvelőket - persze tudjuk, vannak, akik ki nem állhatják a Björk-jelenséget: nekik nem lehetett egyszerű az utolsó húsz év. Az elmúlt évtizedben készült zenéi változatos mértékben szolgálták a felfokozott várakozások kielégítését: a maga minimalizmusában is izgalmas Medúlla talán jobban, a korának múlandóbb zenei divatjaiba merülő Volta kevésbé. Most úgy érezzük, az új album ismét egy alig rejtett kincs a lemezek sorában, melyet pont akkor lehet megfelelően értékelni, ha eltekintünk a sokszor éppen Björk által gerjesztett kozmikus háttérzajtól, s csak magára az audioproduktumra figyelünk.

Biophilia már beharangozója szerint is ambiciózus alkotás, melynek minden számához elmés, egyben pedagógiai célzatú iPad-applikáció is társul. Mindegyik kapott megfelelő alcímet is, melyek még hangsúlyosabbá teszik, hogy Björk tíz tudományos-természeti témát dolgozott fel a maga sajátos eszközeivel. Ráadásul a számok elkészítéséhez még egyedi hangszereket is terveztetett, mint például a midivezérelt gameleste, mely a gamelán és a cseleszta sajátos hibridje - s valóban fontos szerepet kap például a Virus című tudományos-szerelmes dalban (remek példa arra, hogyan inspirálhat parazitikus, a másikat dependenciába taszító, sőt elpusztító érzelmeket megjelenítő dalt egy Candida-fertőzés...).

Mert itt a lényeg: a magában tán didaktikusnak tűnő művészi program ürügyén Björknek sikerült a csoda, s a téma dacára egy erősen személyes hangvételű, megkapó dalokkal teli igazi konceptalbumot készített, melyet legalább annyira átjár a lélek melege, mint mondjuk a lemeztektonika vagy éppen a molekuláris biológia narratívája. Nemcsak jól megírt szerzeményekről beszélhetünk, de az alapvetően visszafogott alaptónushoz képest többször és hangsúlyos pontokon meg is lódul a lemez - kellemes meglepetéseket szerezve a befogadónak. Az amúgy is izgalmas, sokféle módon tört ritmikájú dalokat néha egy adott számon belül is sikerül úgy megbolondítani, hogy csak úgy kapkodjuk a fejünket - ebben elvitathatatlan a zeneszerzés munkáját zömmel magára vállaló (és egy tableten elintéző) Björk mellé társuló zenecsinálók szerepe. Például a dubstep producerduó 16bité, akik a Crystalline végét pörgetik meg, és hajlítják át egészen breakcore-ba, valamint a Mutual Core textúrájának felborzolásában is főszerepet játszanak - együtt a régi kollaborátor (s az új számok maxijain is remixelő) Matthew Herberttel. Nem tudjuk, hogy a Biophilia közelebb visz-e a kozmológia vagy a mitokondriális DNS alapú genetikai kutatások megértéséhez, de annyi biztos, hogy jól esik hallgatni.

 

One Little Indian/Universal, 2011

Figyelmébe ajánljuk

Halál kasmírpulóverben

Almodóvar öregszik. E tény új dolgokra sarkallja: megjött az étvágya, hogy az öregedésről és a halál egyre nyomasztóbb közelségéről meséljen, és el-elkalandozik spanyol anyanyelvétől.

Mi végre, mi végre?

A Láthatáron Csoport új produkciójának az alcíme – részvételi boldogulás 90 percben – csak első pillanatban tűnik furcsának, hisz’ mindenki próbál valahogyan boldogulni. Együtt, külön, akárhogy. De van-e értelme az egésznek?

Sorcsere Brüsszelben

Az Európai Parlament október 27-én jóváhagyta az Ursula von der Leyen vezette második Európai Bizottság névsorát, rajta a magyar Várhelyi Olivérrel. Az EU új végrehajtó szerve, „kormánya” december 1-jén kezdte meg munkáját, és a 2029-es európai választásokig lesz hivatalban. Ugyanekkor történt őrségváltás az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban is, ahol a belga liberális Charles Michel helyére a portugál szocialista António Costa lépett elnökként. Ezzel teljessé vált a tisztújítás az uniós intézmények élén.

Digidemokrácia

  • Bretter Zoltán

Az elmúlt években sokszor tettem fel magamnak azt a kérdést, hogy vajon hol marad a „román Orbán Viktor”? Az elnökválasztás november 24-én tartott első fordulójának másnapján Romániában mindenki azt kérdezte, hogy honnan bukkant föl Orbán Viktor románsággal súlyosbított változata?

Mennyek és poklok

Jövő márciusban lejár Matolcsy György mandátuma az MNB élén, utóda Varga Mihály pénzügyminiszter lesz. Mit köszönhetünk Matolcsy jegybankelnöknek a Pallas Athéné Alapítványokon, a „kőgazdag” fián és a még mindig magas alapkamaton kívül?