Lemez

Szabó Ildikó: Heritage

  • - csk -
  • 2021. február 10.

Zene

A kiváló csellista ezen a lemezen magyar szerzők szólógordonka-műveit adja elő imponáló hangszeres felkészültséggel. 

Ismert vélemény szerint Bach szólószvitjei után Kodály Szólószonátájáig nem született remekmű szóló csellóra, ennek alapján aligha csodálhatjuk, hogy az albumon Kodály műve is (záródarabként) helyet kapott, hiszen a legtöbb csellista számára a pálya mérföldköve ez a kompozíció. Az első szó azonban egy másik szólószonátáé: Ligetié. Komplex előadói eszköztárat mozgósít a lemez, hiszen Eötvös Péter Two poems to Polly című művében a csellista verset is mond, Szabó Ildikó nagyapja, Szabó Csaba Szóló­szvitjében pedig kolompokat éppúgy hallunk, mint negyed hangközöket. Eötvös és Szabó Csaba között öt Kurtág-tétel hangzik fel, közülük egy, a The Hilary Jig lemez-világpremierként.

Szabó kifejezően muzsikál. Játékát virtuóz technika, intenzív hangzásigény és részletgazdagság jellemzi, a kortárs zenében fontos apró rezdülések, finom árnyalatok, élénk kontrasztok élnek és hatnak, atmoszférateremtő ereje is jelentős. Zavaró azonban, hogy pár éve szinte ugyanezzel a koncepcióval jelent meg Rohmann Ditta lemeze: azon is megszólal Kodály és Ligeti Szólószonátája, Eötvös Two Poems to Pollyja, és ott is felhangzik egy Kurtág-csokor, amelyben szintén szerepel a Shadows és a nos Pilinszky: Gérard de Nerval. Szabó Ildikónak érdemes lett volna módosítania lemeze koncepcióját: Hindemithtől Brittenig és Rózsa Miklóstól Veress Sándorig a szólócselló-irodalom számos felfedezésre váró darabot kínál.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A falnak is szeme van

Túlzás lenne azt állítani, hogy a Radiohead különösebben sok vidámságot csalt volna az arcunkra, épp ezért furcsa a némiképp utódzenekarának tekinthető The Smile névválasztása.

Mélyen tisztelt publikum!

  • - turcsányi -

„Vándorcirkuszos szeretnék lenni, hóban-esőben a cirkusszal menni…” – köszöntötte az új évtizedet 1970-ben Karda Beáta.

Szabó, baka, kém

Hogyan válhatott a II. világháború kulcsfontosságú alakjává egy divattervező? Miért hízelegtek nagy hatalmú német vezetők egy töpörödött francia nőnek?

Elfordított arccal

  • SzSz

Hosszú percekig kitartott, éjfekete vászonnal indulunk, amelyet hirtelen vált fel az idilli kép: családi délután a folyóparton, a madárcsicsergést csak a játék és hancúrozás hangjai szakítják meg. Jonathan Glazer filmjében ugyanis a sötétség és a fényesség a szó szoros értelmében egymás szomszédságában honol.

Fejjel a falnak

A rasszizmus mindig újratermelődik, és már csak emiatt is elemi érdekünk, hogy újra és újra elővegyük a tiszaeszlári történetet, és beszéljünk róla.

A jelmez hatalma

A zalaegerszegi színház minden évadban műsorra tűz egy kötelező olvasmányból készült előadást; az idén a Tartuffe-öt a színház színművésze, Farkas Ignác állította színpadra.

Boldogan éltek, míg

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A nem haszonelvű szeretet

Ennél abszurdabb és szerencsétlenebb szituációt nehezen lehetett volna elképzelni, erre tessék. A Kossuth rádión ugyanis épp Balog Zoltán mondta el a reggeli imát aznap, amikor egész mást kellett volna mondania.

A szomorú bohóc

  • Domsa Zsófia

Hjalmar Bergman a svéd próza és dráma egyik klasszikusa. A történetcsokor első darabjában egy svéd vidéki kisvárosban járunk, a múlt század elején, a szerző legjobban sikerült elbeszéléseinek idején. Bergman a realizmust fantasztikummal, a vígjátékot mély tragédiával vegyítő írásmód mestere. A Nagymama és az Úristen egy matriarcha életét és elmúlását, egy társadalom átrendeződését tárja elénk.

Az utolsók

Már az első magyarázkodásuk is átlátszó és röhejes volt: az tudniillik, hogy Svédország NATO-tagsága miatt „vita van” a kormány és a Fidesz-frakció között. Volt ám ilyen vita Finnország ügyében is! Aztán amikor Törökország, amellyel a baráti magyar kormány együtt mozgott a két ország tagságának a blokkolásában, bejelentette, hogy a finnek részükről jöhetnek, Orbán is meggondolta magát.