mi a kotta?

Szembeszél

  • mi a kotta
  • 2015. július 18.

Zene

„A leírhatatlan jólét érzése töltött el, amint a hajó lehorgonyzása és a vitorlák bevonása közben a tengerészek kiáltásai visszaverődtek a hatalmas gránitfalakról. E kiáltások élénk ritmusa úgy megragadt bennem, mint valami vigasztaló jövendölés, és hamarosan megszületett belőle a [norvég] tengerészek énekének témája az én Bolygó hollandimból. Már akkoriban foglalkoztatott ennek az operának a gondolata, és most, újabb benyomásaim hatása alatt sajátos költői és zenei színt öltött.” Így emlékezett vissza Richard Wagner arra a kalandos tengeri útra, amelyet a Thetis nevű kis kereskedelmi hajó fedélzetén utazva tett meg 1839 nyarán: rigai hitelezői elől meglépve, felesége és Robber nevű újfundlandi kutyája társaságában. A vad tengeri vihar elől menedéket nyújtó, ráadásul még zenei impressziókat is ébresztő norvég fjord emléke két esztendő leforgása alatt romantikus operává lényegült át, s az eredetileg (ám hiábavalóan) Párizsnak szánt dalmű, A bolygó hollandi máig megidézi ezt a világot. „Bárhol is nyitod ki a partitúrát, a szemedbe fúj a szél” – jellemezte korholó szándékkal az operát Wagner egyik idősebb kartársa, szavaival voltaképpen szerencsésen rámutatva a Hollandi egyik legfőbb erényére.

A bolygó hollandi most végre fölkerül a Budapesti Wagner-napok műsorára: Kovalik Balázs rendezésében, Fischer Ádám vezénylete alatt, Hollandiként a Hans Sachs szerepében ugyanitt már emlékezetes sikert arató James Rutherfordot, áldozatkész szerelmese gyanánt pedig a svéd Elisabet Stridet (képünkön) felléptetve. Az átoktól hányt-vetett férfiú ezekben a napokban háromszor is partra száll majd a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, ahol az opera első, egyfelvonásos változatát ígéri a program (június 20., 22. és 24., hat óra).

Egyebekben megkezdjük a szabadtéri kitelepülések szezonját, mondjuk, péntek este az óbudai Fő térre kilátogatva, ahol a kerülethez oly szorosan kötődő Óbudai Danubia Zenekar és alapító karmestere, Héja Domonkos ad majd koncertet (június 19., hét óra). Itt remélhetőleg se szél, se vihar nem lesz, még ha Liszt Ferenc fölhangzó szimfonikus költeménye, a Les Préludes oly érzékletesen érinti is az élet viharainak témáját. A szabadtéri hangverseny középpontjában pedig Mendelssohn boldogítóan népszerű e-moll hegedűversenye áll majd, Kállai Ernő szólójával. Ezen a pénteken persze akár még a Zeneakadémiát is választhatjuk, ahol a MÁV Szimfonikus Zenekar orosz estet rendez majd (június 19., hét óra). A 91 esztendős amerikai karmester, Irwin Hoffman egy Rimszkij-Korszakov-nyitány és egy Csajkovszkij-nyitányfantázia nyomában Dmitrij Sosztakovics V. szimfóniáját fogja elvezényelni, igazán imponáló és intenzív programot teljesítve.

S végül, nehogy elfeledjük: szombaton Múzeumok Éjszakája! Szanaszét a városban egy sor múzeum kínál zenés programot is, s különösen a várbeli Zenetörténeti Múzeum ígér erre a szombatra sűrű és (szerencse)játékokkal összekapcsolódó muzsikás délutánt, estét és éjszakát.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.