mi a kotta?

Szembeszél

  • mi a kotta
  • 2015. július 18.

Zene

„A leírhatatlan jólét érzése töltött el, amint a hajó lehorgonyzása és a vitorlák bevonása közben a tengerészek kiáltásai visszaverődtek a hatalmas gránitfalakról. E kiáltások élénk ritmusa úgy megragadt bennem, mint valami vigasztaló jövendölés, és hamarosan megszületett belőle a [norvég] tengerészek énekének témája az én Bolygó hollandimból. Már akkoriban foglalkoztatott ennek az operának a gondolata, és most, újabb benyomásaim hatása alatt sajátos költői és zenei színt öltött.” Így emlékezett vissza Richard Wagner arra a kalandos tengeri útra, amelyet a Thetis nevű kis kereskedelmi hajó fedélzetén utazva tett meg 1839 nyarán: rigai hitelezői elől meglépve, felesége és Robber nevű újfundlandi kutyája társaságában. A vad tengeri vihar elől menedéket nyújtó, ráadásul még zenei impressziókat is ébresztő norvég fjord emléke két esztendő leforgása alatt romantikus operává lényegült át, s az eredetileg (ám hiábavalóan) Párizsnak szánt dalmű, A bolygó hollandi máig megidézi ezt a világot. „Bárhol is nyitod ki a partitúrát, a szemedbe fúj a szél” – jellemezte korholó szándékkal az operát Wagner egyik idősebb kartársa, szavaival voltaképpen szerencsésen rámutatva a Hollandi egyik legfőbb erényére.

A bolygó hollandi most végre fölkerül a Budapesti Wagner-napok műsorára: Kovalik Balázs rendezésében, Fischer Ádám vezénylete alatt, Hollandiként a Hans Sachs szerepében ugyanitt már emlékezetes sikert arató James Rutherfordot, áldozatkész szerelmese gyanánt pedig a svéd Elisabet Stridet (képünkön) felléptetve. Az átoktól hányt-vetett férfiú ezekben a napokban háromszor is partra száll majd a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, ahol az opera első, egyfelvonásos változatát ígéri a program (június 20., 22. és 24., hat óra).

Egyebekben megkezdjük a szabadtéri kitelepülések szezonját, mondjuk, péntek este az óbudai Fő térre kilátogatva, ahol a kerülethez oly szorosan kötődő Óbudai Danubia Zenekar és alapító karmestere, Héja Domonkos ad majd koncertet (június 19., hét óra). Itt remélhetőleg se szél, se vihar nem lesz, még ha Liszt Ferenc fölhangzó szimfonikus költeménye, a Les Préludes oly érzékletesen érinti is az élet viharainak témáját. A szabadtéri hangverseny középpontjában pedig Mendelssohn boldogítóan népszerű e-moll hegedűversenye áll majd, Kállai Ernő szólójával. Ezen a pénteken persze akár még a Zeneakadémiát is választhatjuk, ahol a MÁV Szimfonikus Zenekar orosz estet rendez majd (június 19., hét óra). A 91 esztendős amerikai karmester, Irwin Hoffman egy Rimszkij-Korszakov-nyitány és egy Csajkovszkij-nyitányfantázia nyomában Dmitrij Sosztakovics V. szimfóniáját fogja elvezényelni, igazán imponáló és intenzív programot teljesítve.

S végül, nehogy elfeledjük: szombaton Múzeumok Éjszakája! Szanaszét a városban egy sor múzeum kínál zenés programot is, s különösen a várbeli Zenetörténeti Múzeum ígér erre a szombatra sűrű és (szerencse)játékokkal összekapcsolódó muzsikás délutánt, estét és éjszakát.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.