mi a kotta?

Szembeszél

  • mi a kotta
  • 2015. július 18.

Zene

„A leírhatatlan jólét érzése töltött el, amint a hajó lehorgonyzása és a vitorlák bevonása közben a tengerészek kiáltásai visszaverődtek a hatalmas gránitfalakról. E kiáltások élénk ritmusa úgy megragadt bennem, mint valami vigasztaló jövendölés, és hamarosan megszületett belőle a [norvég] tengerészek énekének témája az én Bolygó hollandimból. Már akkoriban foglalkoztatott ennek az operának a gondolata, és most, újabb benyomásaim hatása alatt sajátos költői és zenei színt öltött.” Így emlékezett vissza Richard Wagner arra a kalandos tengeri útra, amelyet a Thetis nevű kis kereskedelmi hajó fedélzetén utazva tett meg 1839 nyarán: rigai hitelezői elől meglépve, felesége és Robber nevű újfundlandi kutyája társaságában. A vad tengeri vihar elől menedéket nyújtó, ráadásul még zenei impressziókat is ébresztő norvég fjord emléke két esztendő leforgása alatt romantikus operává lényegült át, s az eredetileg (ám hiábavalóan) Párizsnak szánt dalmű, A bolygó hollandi máig megidézi ezt a világot. „Bárhol is nyitod ki a partitúrát, a szemedbe fúj a szél” – jellemezte korholó szándékkal az operát Wagner egyik idősebb kartársa, szavaival voltaképpen szerencsésen rámutatva a Hollandi egyik legfőbb erényére.

A bolygó hollandi most végre fölkerül a Budapesti Wagner-napok műsorára: Kovalik Balázs rendezésében, Fischer Ádám vezénylete alatt, Hollandiként a Hans Sachs szerepében ugyanitt már emlékezetes sikert arató James Rutherfordot, áldozatkész szerelmese gyanánt pedig a svéd Elisabet Stridet (képünkön) felléptetve. Az átoktól hányt-vetett férfiú ezekben a napokban háromszor is partra száll majd a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, ahol az opera első, egyfelvonásos változatát ígéri a program (június 20., 22. és 24., hat óra).

Egyebekben megkezdjük a szabadtéri kitelepülések szezonját, mondjuk, péntek este az óbudai Fő térre kilátogatva, ahol a kerülethez oly szorosan kötődő Óbudai Danubia Zenekar és alapító karmestere, Héja Domonkos ad majd koncertet (június 19., hét óra). Itt remélhetőleg se szél, se vihar nem lesz, még ha Liszt Ferenc fölhangzó szimfonikus költeménye, a Les Préludes oly érzékletesen érinti is az élet viharainak témáját. A szabadtéri hangverseny középpontjában pedig Mendelssohn boldogítóan népszerű e-moll hegedűversenye áll majd, Kállai Ernő szólójával. Ezen a pénteken persze akár még a Zeneakadémiát is választhatjuk, ahol a MÁV Szimfonikus Zenekar orosz estet rendez majd (június 19., hét óra). A 91 esztendős amerikai karmester, Irwin Hoffman egy Rimszkij-Korszakov-nyitány és egy Csajkovszkij-nyitányfantázia nyomában Dmitrij Sosztakovics V. szimfóniáját fogja elvezényelni, igazán imponáló és intenzív programot teljesítve.

S végül, nehogy elfeledjük: szombaton Múzeumok Éjszakája! Szanaszét a városban egy sor múzeum kínál zenés programot is, s különösen a várbeli Zenetörténeti Múzeum ígér erre a szombatra sűrű és (szerencse)játékokkal összekapcsolódó muzsikás délutánt, estét és éjszakát.

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.