mi a kotta?

Szembeszél

  • mi a kotta
  • 2015. július 18.

Zene

„A leírhatatlan jólét érzése töltött el, amint a hajó lehorgonyzása és a vitorlák bevonása közben a tengerészek kiáltásai visszaverődtek a hatalmas gránitfalakról. E kiáltások élénk ritmusa úgy megragadt bennem, mint valami vigasztaló jövendölés, és hamarosan megszületett belőle a [norvég] tengerészek énekének témája az én Bolygó hollandimból. Már akkoriban foglalkoztatott ennek az operának a gondolata, és most, újabb benyomásaim hatása alatt sajátos költői és zenei színt öltött.” Így emlékezett vissza Richard Wagner arra a kalandos tengeri útra, amelyet a Thetis nevű kis kereskedelmi hajó fedélzetén utazva tett meg 1839 nyarán: rigai hitelezői elől meglépve, felesége és Robber nevű újfundlandi kutyája társaságában. A vad tengeri vihar elől menedéket nyújtó, ráadásul még zenei impressziókat is ébresztő norvég fjord emléke két esztendő leforgása alatt romantikus operává lényegült át, s az eredetileg (ám hiábavalóan) Párizsnak szánt dalmű, A bolygó hollandi máig megidézi ezt a világot. „Bárhol is nyitod ki a partitúrát, a szemedbe fúj a szél” – jellemezte korholó szándékkal az operát Wagner egyik idősebb kartársa, szavaival voltaképpen szerencsésen rámutatva a Hollandi egyik legfőbb erényére.

A bolygó hollandi most végre fölkerül a Budapesti Wagner-napok műsorára: Kovalik Balázs rendezésében, Fischer Ádám vezénylete alatt, Hollandiként a Hans Sachs szerepében ugyanitt már emlékezetes sikert arató James Rutherfordot, áldozatkész szerelmese gyanánt pedig a svéd Elisabet Stridet (képünkön) felléptetve. Az átoktól hányt-vetett férfiú ezekben a napokban háromszor is partra száll majd a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, ahol az opera első, egyfelvonásos változatát ígéri a program (június 20., 22. és 24., hat óra).

Egyebekben megkezdjük a szabadtéri kitelepülések szezonját, mondjuk, péntek este az óbudai Fő térre kilátogatva, ahol a kerülethez oly szorosan kötődő Óbudai Danubia Zenekar és alapító karmestere, Héja Domonkos ad majd koncertet (június 19., hét óra). Itt remélhetőleg se szél, se vihar nem lesz, még ha Liszt Ferenc fölhangzó szimfonikus költeménye, a Les Préludes oly érzékletesen érinti is az élet viharainak témáját. A szabadtéri hangverseny középpontjában pedig Mendelssohn boldogítóan népszerű e-moll hegedűversenye áll majd, Kállai Ernő szólójával. Ezen a pénteken persze akár még a Zeneakadémiát is választhatjuk, ahol a MÁV Szimfonikus Zenekar orosz estet rendez majd (június 19., hét óra). A 91 esztendős amerikai karmester, Irwin Hoffman egy Rimszkij-Korszakov-nyitány és egy Csajkovszkij-nyitányfantázia nyomában Dmitrij Sosztakovics V. szimfóniáját fogja elvezényelni, igazán imponáló és intenzív programot teljesítve.

S végül, nehogy elfeledjük: szombaton Múzeumok Éjszakája! Szanaszét a városban egy sor múzeum kínál zenés programot is, s különösen a várbeli Zenetörténeti Múzeum ígér erre a szombatra sűrű és (szerencse)játékokkal összekapcsolódó muzsikás délutánt, estét és éjszakát.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.