mi a kotta?

Személyes sértés

  • mi a kotta
  • 2022. február 23.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/8. hétre

„Akik zenét hallgatni mennek színházba, azok olyanok, mint akiket az utcazenészek körül láthatunk összetömörülni! Ott aztán két fillérért valóban megkaphatják a dallamok érzelmeit… S mégis, ez az utcai hallgatóság sokkal türelmesebb, mint az államilag támogatott színházak számos bérlettulajdonosa, sőt az előbbiek körében még bizonyos »érteni akarással« is találkozhatunk, ami teljes mértékben hiányzik az utóbbiakból. Különös irónia folytán ez az »újdonságra« szomjazó közönség éppen ugyanaz, mint amelyik megretten és gúnyolódni kezd, mihelyst megpróbálják szokásaikból, illetve megszokott dorombolásából felrázni… Érthetetlennek tűnhet, de nem szabad elfelejtenünk, hogy egy műalkotást, egy szépségre irányuló kísérletet sokan még mindig személyes sértésként élnek meg.” Ily találóan jellemezte egyik jegyzetében Claude Debussy a közönséget, és alkalmasint nem meglepő, hogy e keresetlenül őszinte sorok csupán a komponista halála után jutottak nyilvánosságra. Pedig lejegyzésükre még 1902 tavaszán került sor, amikor Debussy egyetlen operája, a Pelléas és Mélisande című személyes sértés párizsi ősbemutatóját tartották. Ez a remekmű hosszú-hosszú szünet után most visszakerül az Opera repertoárjára: a Hotel Pro Forma kreatív kompániáját irányító Kirsten Dehlholm rendezésében, Frédéric Chaslin vezényletével és – ami a jelen ajánló tollnokát személy szerint talán legjobban érdekli – Pasztircsák Polina Mélisande-alakítását ígérve (Eiffel Műhelyház, február 25., nyolc óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.