sziget - PEACHES

  • - minek -
  • 2010. augusztus 19.

Zene

Látszólag ellene dolgozik a sors: Peaches a júliusi portugál Marés Vivas fesztiválon mamutnak öltözve (!) óvatlanul leugrik a dobfelszerelésről, és szétroncsolja jobb bokáját. Ennek dacára egy kifejezetten virgonc Peaches mutatkozik be a Sziget közönségének: előbb konkrétan komondornak (na jó: meglehet, mamutnak) öltözve, majd kapucnis kamuflázsban ugrál és énekel - mögötte az extravagáns Sweet Machine trió nyomul.
Látszólag ellene dolgozik a sors: Peaches a júliusi portugál Marés Vivas fesztiválon mamutnak öltözve (!) óvatlanul leugrik a dobfelszerelésrõl, és szétroncsolja jobb bokáját. Ennek dacára egy kifejezetten virgonc Peaches mutatkozik be a Sziget közönségének: elõbb konkrétan komondornak (na jó: meglehet, mamutnak) öltözve, majd kapucnis kamuflázsban ugrál és énekel - mögötte az extravagáns Sweet Machine trió nyomul. Ám a trükk gyorsan leleplezõdik: megjelenik a valódi Peaches rózsaszín, dizájnolt tolószékben és a Talk To Me-vel vissza is veszi a színpadi hatalmat csaló dublõrjétõl. A gondosan koreografált Kerekesszék Show a késõbbiekben is zavarba ejtõ keveréke a hatásvadász elemek halmozásának, a gendersztereotípiák és a szexualitás témáit körbejáró elektro-glam-punk kabarénak, és a határokat nem ismerõ, polgárpukkasztó, bár néha kissé öncélú bohóckodásnak. Ha a zenekar és a fõhõsnõ nem volna elég erõs látvány, várnak ránk egyéb nyalánkságok. Például - a két pulikutya-parókás go go girlt is elhomályosító - Danny, a transzi nõvér, a tolószék hivatalos mozgatója, aki leragasztott szilikonmellekkel, egy szál - feketére festett, bõszen lengedezõ - faszban vonaglik a színpadon.

Az a meglepõ, hogy a sok-sok hatásvadászat (a fentieken kívül: dupla gitárpárbaj, a gerjesztett fénycsövön bemutatott hangszerszóló, no meg a lézerfény-"hárfával" indukált pittyegések) dacára jó koncertet élvezhetünk. Peaches szuggesztív és tehetséges elõadó, ráadásul a tavalyi I Feel Cream lemez ravaszul összerakott elektropop nótacsokra kiváló koncert-nyersanyag. Régi, kedvenc témái jó ürügyet kínálnak számára, hogy manipulálja a közönség várakozásait és vélekedéseit: felizgatja, majd rendre lehûti õket, s látnivalón fenemód jól érzi magát a gondosan összeválogatott stáb, a színpadot elborító fura embersereglet kellõs közepén. S a jó példa, mint e pont egyórás, frenetikus sikerû show is tanúsítja, rendkívül ragadós.

A38-Wan2 Színpad, augusztus 11.

**** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.