Színház: Eszméid közt a zűr (Nemzeti, Tragédia)

  • Csáki Judit
  • 2002. március 21.

Zene

Micsoda monumentális barom volt az, akinek eszébe jutott (és keresztülvitte), hogy a televízió élőben közvetítse Az ember tragédiáját az új Nemzeti Színházból! Kiszivattyúzta a produkcióból legfőbb erényét, a látványos monumentalitást. A zsöllyében ülve ez a legintenzívebb hatás: audiovizuális rágógumin kérődzünk, se idő, se energia a gondolkodásra; igaz, az alkotók nem a szellemi teljesítményt méltányolták Madách művében, tehát a viselkedésünk, mondhatni, adekvát.

Micsoda monumentális barom volt az, akinek eszébe jutott (és keresztülvitte), hogy a televízió élőben közvetítse Az ember tragédiáját az új Nemzeti Színházból! Kiszivattyúzta a produkcióból legfőbb erényét, a látványos monumentalitást. A zsöllyében ülve ez a legintenzívebb hatás: audiovizuális rágógumin kérődzünk, se idő, se energia a gondolkodásra; igaz, az alkotók nem a szellemi teljesítményt méltányolták Madách művében, tehát a viselkedésünk, mondhatni, adekvát.Tudom én, hogy a helyzet képtelen: oly sok színházon kívüli körülmény határozza meg ezt az előadást, hogy a kontextus vacakságát és veszélyességét kritikusi csőlátással próbálom ellensúlyozni. Mentem, ami menthető.

A londoni szín díszletét például. Elöl a kar szövegét egy fiú "reppeli" böhönye magnó mellett. (A szöveg nehezen hajlik, szálkásan törik inkább.) Mögötte háromemeletnyi kazettás építmény, minden fülkében egy-egy jelenet, legfölül árnyjáték - életünk pillanatképei: szobabicikli, kefélés, olvasás, egymás gyilkolászása, karácsony stb. -, legalul a komputeres jósda, a kocsmapult, az ékszerárus, a bábjátékos. Ez jó. (De a korábban felbukkanó repülőgép lépcsőjének ismételt használata már nem jó, különösen úgy, hogy látni a mögé tolt másikat: a halni készülő népség tehát először fölmászik, aztán lemászik, mígnem Éva - pontosabban az ő szerepében egy kaszkadőr vagy táncos - a szó legszorosabb értelmében "átallépi" az átallépendőt, ennyit a költészetről.)

Jók a táncosok, a kaszkadőrök, Juronics Tamás és Pintér Tamás csapata. A római színben hosszas és ügyes a gladiátormeccs, majd a ketrec felemelkedik, s a táncosok által megtartott és billegtetett dobogón (a gép persze segít, de az illúzió remek) zajlik az orgia. Még a fogadás tárgyát képező ló is bejön,

illedelmes leszbikus táncot lejtenek

a hátán. Ez is jó. (Az már nem, hogy a végén mindenki, még Lucifer is begurul a pestises tömegsírba - a főszereplők ugyanis nem szoktak meghalni ebben a műben.)

Lucifer az jó, többnyire így legalább "az ördög komédiájából" (Erdélyi János) kapunk valamit. Igaz, Alföldi Róberté a legjobb szerep ebben az opusban; az irónia a szerep és szereplő sajátja, ráadásul Alföldi szövegében maradt a legtöbb "velő", szövegmondása értelmes - bár kompenzációs okokból időnként kénytelen túlartikulálni, majdhogynem szavalni -, nevetései, legyintései, ontológiai szkepszise emberi; jó őt nézni és hallgatni, üde, értelmes, színházi folt.

És lakik még több jó parányi részletekben, Bodrogi Gyula egy-egy villanásában, a bizánci szín gyerekhadseregében, Tresz Zsuzsa egy-egy "idézetes" jelmezében, a párizsi szín később is felbukkanó, fej nélküli arisztokrata bábjaiban, a tökéletes illúziót keltő hangeffektekben, és aki még nem fáradt el a végére és szereti az ilyesmit, annak a feltörő vízsugár metafora nélküli, fizikai erejében is (kár, hogy a tévében torta-csillagszórónak látszott!), de közben hatalmasan és baljósan nyomul az üresség, a kínlódás, a svindli.

Rendben lehetne, hogy az Úr ezúttal originális megjelenést kapott: a komputer Times New Roman betűjét fettben; vetítik a szövegét a közönségnek, s ő tud olvasni, ha nem takarnak be díszletelemek. Ez az izzadságszagú trouvaille - melynek legfőbb mozgatórugója, hogy az összes leszerepelt, avagy e pillanatban nemkívánatos áthallásokkal bírható megoldást elkerülje - a Lucifert játszó Alföldinek nem okoz problémát: hátat fordít és dialogizál a felvillanó sortöredékekkel. Legalábbis az elején, mert a végén már vetített szöveg sincs, Úr sincs, ezért aztán Alföldit úgy kell sután kicsempészni a színről, mert eltűnt az abgangja. Az "Ember, küzdj..." kicsit hiányzik, de engem le lehet beszélni róla; legföljebb nyugtázom, mennyit ment előre fajzatunk: Paál Istvánt még majdnem megkövezték, mert elhagyta, anno.

Vártam, hogy kisül valami abból is, hogy Ádámot és Évát két meglett ember játssza, akik munka után fáradtan utaznak a mozgólépcsőn, vásárolnak a szupermarketben, és Évát egy gyors szakítás után elviszi a metró, melyben ott ül három enervált arkangyal. Lehetséges, hogy erről volt gondolva valami - megcsinálva nem lett belőle semmi, két túlkoros embrió vágtat végig a történelem revüjén. Pap Vera az agyonmitizált, ezeralakú Évában sajnálatos módon színészi tehetségének különleges jegyeitől volt legtöbbször megfosztva - a párizsi szín kommünárvillanásában, a londoni szín bakancsos, rágógumizós aluljárótinijében és a metró ajtajában szomorúan bámuló, fáradt aszszonyban a kevés kivételt lehetett látni. Szarvas Józsefet maga alá gyűrte még saját, a tűréshatárig lerövidített szövege is; Ádámja nem több, mint egy a statiszták közül a Lucifer vezényelte nagyszabású esztrádműsorban (olykor, például Tankréd páncéljában a félrebillent sisakkal a legkomikusabb), melyben egyébként Éva is statiszta.

A revü - erős, sokat kárhoztatott koncepció, de én szeretek szórakozni -, az itt a lényeg. Madách szövegének eszmeleltárjellege sajnálatos módon következetlenül húzatott ki a szövegből (Telihay Péter dramaturg nyilván Szikorával egyetértésben nyírta-szerkesztette át), bár a húzás tényét és irányát kétségtelenül erősíti a tapasztalat, hogy ami maradt, azzal sem sikerül mindig megbirkózni. Székhelyi József a Pátriárka szerepében elmondja (kétszer is hallottam), hogy az eretnekek a homousiont hirdetik, míg az egyház a homoiusiont preferálja. Ezek után lehet ugyan Ádámnak Tankréd szerepében azt tanácsolnia a szerencsétleneknek, hogy "adjátok fel, barátim, azt az i-t", csak semmi értelme, ugye, ha egyszer eleve fel van adva. Ez slendriánság, amiként az is az, hogy Szarvas József rendre rosszul intonál, ha veleje van egy-egy sornak, az "egyet bánok csak" már ilyennek minősül. A "csontra húzás" következtében keletkezett űr megtelik gondolatilag zavaros vagy illusztratív ötletekkel:

Ádám és Lucifer

puttonyos Mikulás

a londoni színben, Ádám-Fáraó rabszolga-felszabadító felkiáltására iszkolnak kifelé íziben a tetszetős rabszolgahölgyek. A Lucifer tulajdonolta két fa egyike csontváz - rajta lóg a tudás almája, és ő mutatja, hogy élt már ember e tájon -, másika mélyen dekoltált, csinos statiszta, aki, nyilván mint örökifjú, felbukkan később is. A hatalmas kék golyóbis, melyben Ádám és Éva először a színre gurul, a közönség "ah!"-ját és "oh!"-ját hivatott kiváltani, és ezt sikerrel teszi. Márta István zenéje vállaltan megannyi idézet, nekem a Lili Marlen tetszett a legjobban a római színben, Básti Juli Hippiájától a "Borral, szerelemmel eltelni sosem kell" kezdetű Madách-szövegre. Az első jelenetben juntatábornoknak öltöztetett arkangyalok később összevissza járkálnak a darabban, olykor van szárnyacska, olykor nincs. Nagy neveket is magában foglaló népes statisztéria játszik a megúszásra.

Az egyes színek közt egyre hoszszadalmasabbnak érzett vetítések vannak; a klipek alapeleme mindig egy csatorna-alagút, melybe technikailag bravúrosan montírozzák bele az előadás képeit, oda meg vissza; örült a gyerek, mikor föltűnt a Bambi, tudtuk, játszani is fog még. Így is lett: az érzelmes lelkületű eszkimó az elárvult őzike meséjét nézi egyfolytában a videón, így váltja le Szikora Madáchot, cseppben a tenger módra mutatván a produkció lényegét: két szék közt a pad alját.

Merthogy telinek látszik, mégis dermesztően üres előadás ez: Az ember tragédiáján belül leledző gondolatot nem közöl és nem ébreszt. Egyebeket bőséggel - ezek azonban túlcsordulnak az új épület kemény falain, meg itt a terjedelmi korlátokon.

Csáki Judit

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.