Lemez

Szívünkből szól

Front Line Assembly: Mechanical Soul

  • - minek -
  • 2021. január 27.

Zene

A vancouveri Front Line Assembly, az elektro-indusztriál színtér egyik elpusztíthatatlan ősbölénye immár 35 éve aktív, és ezt mindjárt az év elején megünnepelték 17. albumuk megjelenésével.

A formáció egyetlen állandó tagja, Bill Leeb 1986-ban alapította az FLA-t, miután kilépett a másik kultikus kanadai elektro-indusztriál zenekarból, a Skinny Puppyból. Számos alkotótárs működött az örökös, állandó tag mellett, de ahogy általában a zenekar legfontosabb periódusaiban, úgy most is a honfi­társ Rhys Fulberrel zenél. E társulásból olyan klasszikusok születtek, mint az 1990-es Caustic Grip, vagy az 1992-es Tactical Neural Im­plant, amelyen talán a legtökéletesebben szemléltették, hogyan lehet finoman rétegzett dallamokkal oldani a hideg, disztópikus hangkulisszát.

De Leeb és Fulber a műfaj tévutakban is bővelkedő evolúciójával együtt haladva megcsinálták a maguk gitármintákban fürdő ipari metállemezét is: az 1994-es Millennium a pályatársak között is a jobbakhoz tartozik, például a Surface Patterns Pantera-riffre (Walk) épülő döngölése ma is élvezettel hallgatható. A teljes képhez tartozik, hogy a duó együtt és egyenként (vagy más közreműködőkkel) is számtalan izgalmas, a legkülönfélébb műfajokban aktív projektet hozott világra; közülük talán a Delerium a legismertebb (és egyben a legpoposabb) – a formációnak számos szofisztikált trance-slágert is köszönhetett a tágabban vett elektronikus tánczenei világ. De közben az FLA sem igen állt le – három éven belül a mostani a harmadik albumuk –, így összességében egy monstruózus és számtalan emlékezetes darabot rejtő életművet köszönhetünk a két kanadainak, akik nálunk is több feledhetetlen koncertet adtak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.