A formáció egyetlen állandó tagja, Bill Leeb 1986-ban alapította az FLA-t, miután kilépett a másik kultikus kanadai elektro-indusztriál zenekarból, a Skinny Puppyból. Számos alkotótárs működött az örökös, állandó tag mellett, de ahogy általában a zenekar legfontosabb periódusaiban, úgy most is a honfitárs Rhys Fulberrel zenél. E társulásból olyan klasszikusok születtek, mint az 1990-es Caustic Grip, vagy az 1992-es Tactical Neural Implant, amelyen talán a legtökéletesebben szemléltették, hogyan lehet finoman rétegzett dallamokkal oldani a hideg, disztópikus hangkulisszát.
De Leeb és Fulber a műfaj tévutakban is bővelkedő evolúciójával együtt haladva megcsinálták a maguk gitármintákban fürdő ipari metállemezét is: az 1994-es Millennium a pályatársak között is a jobbakhoz tartozik, például a Surface Patterns Pantera-riffre (Walk) épülő döngölése ma is élvezettel hallgatható. A teljes képhez tartozik, hogy a duó együtt és egyenként (vagy más közreműködőkkel) is számtalan izgalmas, a legkülönfélébb műfajokban aktív projektet hozott világra; közülük talán a Delerium a legismertebb (és egyben a legpoposabb) – a formációnak számos szofisztikált trance-slágert is köszönhetett a tágabban vett elektronikus tánczenei világ. De közben az FLA sem igen állt le – három éven belül a mostani a harmadik albumuk –, így összességében egy monstruózus és számtalan emlékezetes darabot rejtő életművet köszönhetünk a két kanadainak, akik nálunk is több feledhetetlen koncertet adtak.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
