Interjú

„A többségük örült”

Kovács László lemezkiadó  

Zene

Bő másfél évtizede ad ki archív felvételeket – kizárólag kedvtelésből. A Moiras Records portfóliójában az Illéstől a CPg-ig, a Liversingtől a Solarisig szinte a teljes 20. századi magyar könnyűzene helyet kapott, bár azt nehéz lenne eldönteni, hogy ezek közül melyik értékes, illetve melyik az, ami legfeljebb érdekes.

Magyar Narancs: Korábban sem kereskedelemmel, sem zenével nem foglalkoztál.

Kovács László: De megszállott lemezgyűjtő voltam, és ezt a hobbit terjesztettem ki. Visszatekintve egy gesztus volt a részemről a Moiras Records megalapítása azzal a talán nagyképű felkiáltással, hogy ha egy zenekarnak a maga korában nem lehetett lemeze, akkor majd én bepótolom. Úgy indult az egész, hogy 2005-ben több olyan archív anyagot is megismertem, amelyek felkeltették az érdeklődésemet, és arra jutottam, hogy érdemes belevágni. Elsőként három lemezt adtunk ki: az erdélyi Metropol együttes Magyarországon sosem forgalmazott első lemezét, illetve a hasonló sorsú Kettőspont című albumot, amelyet a Józsa Erika–Horváth Károly folkduó készített. A harmadik a Liversing együttes 1965-ös koncertfelvétele volt, ez akkoriban került elő.

MN: Megérte?

KL: Ha abból indulok ki, hogy profitra egyáltalán nem gondoltam, az „üzleti tervem” pedig mindössze annyi volt, hogy a lemezek hozzanak annyi bevételt, hogy az a következő kiadványok költségeit fedezze, akkor mindenképpen megérte. Ráadásul ez a hozzáállás lett a túlélés záloga is, mivel a kiadó a mai napig így működik. Büszke vagyok arra, hogy e tevékenységnek köszönhetően olyan együttesek nagylemezeit adtuk ki, amelyeknek a maguk idején semmi esélyük nem volt erre. A Liversing mellett például a Kex, a Scampolo együtteseket említhetném, de a CPg korabeli demóját is mi jelentettük meg.

MN: Hogyan jutsz hozzá a kiadatlan felvételekhez?

KL: Ha tudomásomra jut, hogy a zenekar valamely tagjánál, technikusánál, esetleg egy rajongónál maradt olyan minőségű felvétel, amivel lehet kezdeni valamit – persze csak akkor, ha ezek magánfelvételek –, akkor felveszem a kapcsolatot a tulajdonossal, illetve a zenekar tagjaival, és ha sikerül megegyezni, akkor megpróbáljuk a gyakran rossz minőségű, sérült szalagokat feljavítani, majd kiadjuk. De ez csak az egyik „elintézési mód”. Előfordulhat az is, hogy licencet vásárolunk. Például a 2008-ban megjelent Szabó Gábor Budapesten című lemezen a Magyar Televízió 1974-es felvételének hanganyaga hallható.

MN: Számos legenda kering arról, hogy fantasztikus felvételek vannak a Magyar Rádió archívumában.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Váratlanul

Az ír szerző negyedik, sakkal erősen átitatott regényének szervező motívumai a szereplők éle­tébe érkező nem várt elemek.

A távolság

Az író-rendező-vágó nem lacafacázik: már az első jelenetben ott vonaglik egy tucat eszkortlány a sztriptízbár kanosabb (és pénzesebb) vendégeinek ölében, üvölt a zene, pukkan a pezsgő.

Hagytuk, hogy így legyen

  • - turcsányi -

Nagyon közel megyünk. Talán túl közel is. A komfortérzetünk szempontjából biztosan túl közel, bár a dokumentumfilm műfaja nem a komfortérzetünk karbantartására lett kitalálva, hanem azért, hogy felrázzon. Ez játékszabály, ám mégis kérdéses, hogy mennyiben kárhoztatható bárki is, aki nem rendel felrázást.

Egymás közt

Első ízben rendez olyan tárlatot a Ludwig Múzeum, amelyen kizárólag női alkotóknak a nőiség témáját feldolgozó munkái szerepelnek. A válogatás ezen első része a női szerepek és a nők megjelenítése körüli anomáliákra fókuszál a múzeum gyűjteményében őrzött műveken keresztül.

Semmi se drága

„Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: / Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza” – üzeni háromszáz idióta a lidérces múltból, csókol anyád, Szimónidész aláírással. Oh, persze, ezek csak a hülye görögök voltak, könnyű volt nekik hülyének lenni. Mi magyarok, már okultunk 1956 tapasztalatából, s sosem követnénk el efféle balgaságot.

Úgy lezáródott

Napok óta tartja izgalomban a magyar hazát az a kérdés, hogy október 9-én ki záratta le azt a kiskőrösi vasúti átkelőt, amelynél Szijjártó Péter külügyminiszter és Mészáros Lőrinc nagyberuházó & nagyvállalkozó & a szeretett vezető körüli mindenes megtekinthette a Budapest–Belgrád vasútvonal adott szakaszát és felavathatta az utolsó sínszál lerakását és összecsavarozását, vagy mit.

Sokan, mint az oroszok

Oroszország a hatalmas veszteségek dacára sem szenved emberhiányban az ukrán frontokon. Putyinék mostanra megtanulták, hogyan vegyék meg állampolgáraikat a családjuktól. A politikailag kockázatos mozgósítás elrendelésére semmi szükség – az üzlet működik. De hogyan?

Ellenzékellenzés

  • Ripp Zoltán

A Magyar Péter-jelenség a magyar társa­dalom betegségének tünete. Ugyanannak az immunhiányos állapotnak, amely a liberális demokrata jogállam bukását és Orbán hatalomban tartását előidézte. Ez az állítás persze magyarázatra szorul.

Messze még az alja?

Messze nem a kormány által vártaknak megfelelően alakult a GDP a harmadik negyedévben, de Orbánéknak „szerencsére” ismét van egy gazdaságpolitikai akciótervük. Könnyű megtippelni, milyen hatásuk lesz az intézkedéseknek, ha a cél az export felpörgetése, nem pedig a bizalom helyreállítása.