Interjú

„A többségük örült”

Kovács László lemezkiadó  

Zene

Bő másfél évtizede ad ki archív felvételeket – kizárólag kedvtelésből. A Moiras Records portfóliójában az Illéstől a CPg-ig, a Liversingtől a Solarisig szinte a teljes 20. századi magyar könnyűzene helyet kapott, bár azt nehéz lenne eldönteni, hogy ezek közül melyik értékes, illetve melyik az, ami legfeljebb érdekes.

Magyar Narancs: Korábban sem kereskedelemmel, sem zenével nem foglalkoztál.

Kovács László: De megszállott lemezgyűjtő voltam, és ezt a hobbit terjesztettem ki. Visszatekintve egy gesztus volt a részemről a Moiras Records megalapítása azzal a talán nagyképű felkiáltással, hogy ha egy zenekarnak a maga korában nem lehetett lemeze, akkor majd én bepótolom. Úgy indult az egész, hogy 2005-ben több olyan archív anyagot is megismertem, amelyek felkeltették az érdeklődésemet, és arra jutottam, hogy érdemes belevágni. Elsőként három lemezt adtunk ki: az erdélyi Metropol együttes Magyarországon sosem forgalmazott első lemezét, illetve a hasonló sorsú Kettőspont című albumot, amelyet a Józsa Erika–Horváth Károly folkduó készített. A harmadik a Liversing együttes 1965-ös koncertfelvétele volt, ez akkoriban került elő.

MN: Megérte?

KL: Ha abból indulok ki, hogy profitra egyáltalán nem gondoltam, az „üzleti tervem” pedig mindössze annyi volt, hogy a lemezek hozzanak annyi bevételt, hogy az a következő kiadványok költségeit fedezze, akkor mindenképpen megérte. Ráadásul ez a hozzáállás lett a túlélés záloga is, mivel a kiadó a mai napig így működik. Büszke vagyok arra, hogy e tevékenységnek köszönhetően olyan együttesek nagylemezeit adtuk ki, amelyeknek a maguk idején semmi esélyük nem volt erre. A Liversing mellett például a Kex, a Scampolo együtteseket említhetném, de a CPg korabeli demóját is mi jelentettük meg.

MN: Hogyan jutsz hozzá a kiadatlan felvételekhez?

KL: Ha tudomásomra jut, hogy a zenekar valamely tagjánál, technikusánál, esetleg egy rajongónál maradt olyan minőségű felvétel, amivel lehet kezdeni valamit – persze csak akkor, ha ezek magánfelvételek –, akkor felveszem a kapcsolatot a tulajdonossal, illetve a zenekar tagjaival, és ha sikerül megegyezni, akkor megpróbáljuk a gyakran rossz minőségű, sérült szalagokat feljavítani, majd kiadjuk. De ez csak az egyik „elintézési mód”. Előfordulhat az is, hogy licencet vásárolunk. Például a 2008-ban megjelent Szabó Gábor Budapesten című lemezen a Magyar Televízió 1974-es felvételének hanganyaga hallható.

MN: Számos legenda kering arról, hogy fantasztikus felvételek vannak a Magyar Rádió archívumában.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?