Szívvel, lélekkel - Róisín Murphy: Overpowered (lemez)

  • - minek -
  • 2007. december 6.

Zene

A Molokóban elhíresült bájos díva, a nehezen kiejthető keresztnévvel büszkélkedő Róisín kisasszony anyaegyüttesét és korábbi alkotótársát (Mark Brydon) maga mögött hagyva gyorsan megtalálta a maga útját és egyben új zenei pajtásait.

A Molokóban elhíresült bájos díva, a nehezen kiejthető keresztnévvel büszkélkedő Róisín kisasszony anyaegyüttesét és korábbi alkotótársát (Mark Brydon) maga mögött hagyva gyorsan megtalálta a maga útját és egyben új zenei pajtásait. Első, 2005-ös szólólemezéhez, a méltán dicsért Ruby Blue-hoz még Matthew Herbert kreálta a megfelelő zenei textúrát, ám idei albuma elkészítéséhez már más inspirációs forrásokat és persze újabb partnereket választott. Az Overpowered első hallgatásra jól megcsinált vokális poplemeznek tűnik, mely a herberti puttyogások helyett jól bevált, ugyanakkor elegáns, mondhatni trendi zenei panelek közé rejti el Róisín kisasszony érzékeny, hol bolondos, hol ravaszul szubverzív líráját. Minél jobban mélyedünk az anyagba, annál nyilvánvalóbb lesz, hogy Murphy és bűntársai szinte tökéles popdalokat hoztak világra - az elektro-diszkó-pop-funk csomagolás önmagában is gusztusos, ráadásul jelentőségteljes kontextust biztosít a produkció számára. Az ezúttal popsztárként felbukkanó elektrocsalogány szinte álcaként használja a zenei kulisszát, ami persze elég strapabíró ahhoz, hogy elbírja Murphy alkalmanként naivan szürreális verselményeit.

A címadó, hősnőnk állandó túlvezéreltségéről tudósító szám (Overpowered) diszkréten savazgatós elektropopja például szerény agykémiai alapvetés a szenvedély tudományos fantasztikumáról, ehhez képest a You Know Me Better nyolcvanas évekre kacsintó gátlástalan elektrodiszkó - nem véletlenül készült Andy Cato (Groove Armada) bábáskodásával. A Let Me Know pedig egyenesen a húsz évvel ezelőtti jó kis soul/funk beütésű dzsessz-popokat idézi - ez is Cato keze munkája, akárcsak a bónusz, a Body Language. Amúgy a legtöbb segítség tán a Bugz In The Attic kollektívából ismerős Seijitől (alias Paul Dolby) érkezett - többek között az ő műve a fent említett Overpowered, de a közreműködők között felbukkan az egykori, legendás All Seeing I duó is: Dean és Parrot rakta össze az új Murphy-album tán legdinamikusabb számát, az elektrobugi jellegű Cry Babyt (és emellett még a diszkrét, reggae-sen lüktető Scarlet Ribbonst). Egy másik elektroveterán, bizonyos Richard X. mixelte egybe a sunyin sompolygó Paralel Linest - s persze ki ne hagyjuk a hetvenes évekből nyakunkon maradt legendás, loncsos hajú producert, Jimmy Douglasst sem. Bájos, szerethető, kifejezetten fülbemászó lemezt hozott össze R. Murphy művésznő - sajnálhatjuk, hogy egy zenésze kéztörése miatt elmaradt őszi budapesti koncertje (talán majd jövőre).

EMI, 2007

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."