Szívvel, lélekkel - Róisín Murphy: Overpowered (lemez)

  • - minek -
  • 2007. december 6.

Zene

A Molokóban elhíresült bájos díva, a nehezen kiejthető keresztnévvel büszkélkedő Róisín kisasszony anyaegyüttesét és korábbi alkotótársát (Mark Brydon) maga mögött hagyva gyorsan megtalálta a maga útját és egyben új zenei pajtásait.

A Molokóban elhíresült bájos díva, a nehezen kiejthető keresztnévvel büszkélkedő Róisín kisasszony anyaegyüttesét és korábbi alkotótársát (Mark Brydon) maga mögött hagyva gyorsan megtalálta a maga útját és egyben új zenei pajtásait. Első, 2005-ös szólólemezéhez, a méltán dicsért Ruby Blue-hoz még Matthew Herbert kreálta a megfelelő zenei textúrát, ám idei albuma elkészítéséhez már más inspirációs forrásokat és persze újabb partnereket választott. Az Overpowered első hallgatásra jól megcsinált vokális poplemeznek tűnik, mely a herberti puttyogások helyett jól bevált, ugyanakkor elegáns, mondhatni trendi zenei panelek közé rejti el Róisín kisasszony érzékeny, hol bolondos, hol ravaszul szubverzív líráját. Minél jobban mélyedünk az anyagba, annál nyilvánvalóbb lesz, hogy Murphy és bűntársai szinte tökéles popdalokat hoztak világra - az elektro-diszkó-pop-funk csomagolás önmagában is gusztusos, ráadásul jelentőségteljes kontextust biztosít a produkció számára. Az ezúttal popsztárként felbukkanó elektrocsalogány szinte álcaként használja a zenei kulisszát, ami persze elég strapabíró ahhoz, hogy elbírja Murphy alkalmanként naivan szürreális verselményeit.

A címadó, hősnőnk állandó túlvezéreltségéről tudósító szám (Overpowered) diszkréten savazgatós elektropopja például szerény agykémiai alapvetés a szenvedély tudományos fantasztikumáról, ehhez képest a You Know Me Better nyolcvanas évekre kacsintó gátlástalan elektrodiszkó - nem véletlenül készült Andy Cato (Groove Armada) bábáskodásával. A Let Me Know pedig egyenesen a húsz évvel ezelőtti jó kis soul/funk beütésű dzsessz-popokat idézi - ez is Cato keze munkája, akárcsak a bónusz, a Body Language. Amúgy a legtöbb segítség tán a Bugz In The Attic kollektívából ismerős Seijitől (alias Paul Dolby) érkezett - többek között az ő műve a fent említett Overpowered, de a közreműködők között felbukkan az egykori, legendás All Seeing I duó is: Dean és Parrot rakta össze az új Murphy-album tán legdinamikusabb számát, az elektrobugi jellegű Cry Babyt (és emellett még a diszkrét, reggae-sen lüktető Scarlet Ribbonst). Egy másik elektroveterán, bizonyos Richard X. mixelte egybe a sunyin sompolygó Paralel Linest - s persze ki ne hagyjuk a hetvenes évekből nyakunkon maradt legendás, loncsos hajú producert, Jimmy Douglasst sem. Bájos, szerethető, kifejezetten fülbemászó lemezt hozott össze R. Murphy művésznő - sajnálhatjuk, hogy egy zenésze kéztörése miatt elmaradt őszi budapesti koncertje (talán majd jövőre).

EMI, 2007

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.