Szőr mentén - Emmanuel Carrére: A bajusz (film)

Zene

A rémtörténetek újabban polgári környezetben, finom ízléssel berendezett könyvtárszobákban és élükre állított nappalikban játszódnak.
A tiszta udvart és a rendes házat jól nevelt, jól öltözött és jól táplált párok lakják: magabiztosan közlekednek, a társasági érintkezés szabályait betéve tudják, jólétüket illedelmes lelkiismeret-furdalással viselik. Az adóhatóság a megbízható ügyfelet, a tudatalatti zavarosában halászó filmrendező a hálás kísérleti alanyt látja bennük. A minap még a zord Haneke helyezte rigorózus videomegfigyelés alá az Auteuil-Binoche párost, most viszont Emmanuel Carrére-en a sor, hogy végső kétségbeesésbe taszajtsa a Vincent Lindon - Emmanuelle Devos házaspárt. A módi mindig ugyanaz: egy ártatlannak tűnő hajszálrepedés a falon, s már szakad is a plafon, kisvártatva a ház is. Carrére saját regényéből készített filmjében Haneke rejtélyes video-kazettáinál is jelentéktelenebb mozzanat tesz be a jólétnek. Hősünk, a jó karban lévő építész hirtelen felindulásból s Philip Glass bús-sejtelmes zenéjére megszabadul évtizedes bajuszától! A kívánt hatás helyett bosszantó közöny fogadja; kezdetben csupán idegesítő tréfára gyanakszik, ám mikor véget vetne az ugratásnak, felesége és barátai azzal jönnek, hogy soha nem is viselt bajuszt. Hiába a számos megcáfolhatatlan bizonyíték, a világ csak nem akar tudomást venni hősünk bajszos énjéről, szerencsétlen flótás pedig - alig másfél óra alatt - bejárja a becsavarodás Párizstól Hongkongig vezető kacskaringós útját. A bajusszal a világ kiismerhetősége is odaveszett: bizonytalanság és gyanakvás jő, s bár a felek látványos gesztusokkal biztosítják egymást, hogy kitartanak a bajban, a jeges félelem hamar beeszi magát a kapcsolatba. Carrére szépen játszik a felismerés fokozataival, ügyesen adagolja az elcsépelt igazságokat, úgyhogy akár újszerűnek is tűnhet, hogy valójában fogalmunk sincs, mi is ez a rendnek álcázott zűrzavar körülöttünk, és azt sem ismerjük igazán, akivel évek óta megosztjuk az életünket. A bajusz valójában egy igen hatékony szorongásszimulátor, a forma, vagy éppen a jobb eladhatóság kedvéért Carrére azonban sokáig úgy tesz, mintha egy hagyományos logikával megfejthető thrillerben utazna. A logika azonban, ami a filmjét mozgatja, nem a thriller logikája, hanem a szorongásé, egyetlen biztos pontja pedig a főszereplő tekintetéből kiolvasható félelem.

A Budapest Film bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.