Térkép a táj - Könyvkiállítás az Egyetemi Könyvtárban

  • -barotányi-
  • 2005. augusztus 4.

Zene

Biztosan akadnak olyanok önök között, kedves olvasók, akiket valami csoda folytán rabul ejtettek gimnáziumi természetföldrajz-tanulmányaik, vagy egyszerűen csak falták gyermekkorukban a Verne Gyula-kalandregényeket.

Biztosan akadnak olyanok önök között, kedves olvasók, akiket valami csoda folytán rabul ejtettek gimnáziumi természetföldrajz-tanulmányaik, vagy egyszerűen csak falták gyermekkorukban a Verne Gyula-kalandregényeket. Nos, főképpen önöknek szól az Egyetemi Könyvtár első emeletén megtekinthető Ég és föld című könyvkiállítás, ahol a bemutatott, önmagukban módfelett érdekes ritkaságok, kivételes kultúrtörténeti kincsek ürügyén mintegy feltárul előttünk a kora újkori csillagászat, a térképészet és a nagy földrajzi felfedezések rövid története (a kiállítás anyagáról előzetesen tájékozódhatunk a www.konyvtar.elte.hu oldalon). Az érdekes dolgok a világ hagyományos felosztása szerint is hierarchikus sorrendben, az égen, a földön, s persze

a föld alatt

lelhetők fel: ennek megfelelően elsőként Kopernikusz, majd Tycho Brahe, a nagy dán csillagász könyvébe ütközünk. Mint minden kiállított mű szerzőjéről, róla is vázlatos életrajzi dolgozatot találunk, melyből kiderül, hogy ő írta le először a szupernóva-jelenséget: az utóbb róla elnevezett objektum születésekor, az 1570-es években olyannyira fényes volt, hogy tiszta időben nappal is látszott az égen. A Kopernikusz-féle spekulatív heliocentrikus modellen kívül ez az empirikus tapasztalat volt az első, mely rést ütött a hagyományos ptolemaioszi világképen, mely szerint minden, mi odafenn található, örök és változatlan. Nem hiányozhat persze innen Kepler és Galilei egy-egy műve sem, nem is szólva a XVI. században élt Dudits András egy munkájáról (ő volt az, aki a tridenti zsinaton élesen kikelt a cölibátus ellen, majd miután nézeteivel kisebbségben maradt, inkább kilépett a papi rendből és megházasodott). Ahogy egyre fontosabbá vált a bányászkodás, úgy szaporodott a témával foglalkozó szakirodalom: erre mutat példát a két úttörő, Agricola és Athanasius Kircher egy-egy, látványos metszetekkel illusztrált munkája. A képzeletet viszont tán leginkább

a nagy felfedezések

ragadják meg, melyekből a magyar kultúrhistória legendás alakjai sem maradhattak ki: találunk itt könyvet a felfedező-kalandor Benyovszky Mórictól, akit jelenleg legalább három nemzet vall magáénak. És persze itt találjuk ama század tán legnagyobb felfedezői, az egyaránt tragikus véget ért Cook és La Pérouse egy-egy munkáját - az emberiség szerencséjére mindketten még haláluk előtt el-készítették azon feljegyzéseiket, melyekből utóbb okulhattak kortársaik. Cook tragédiája volt egy ideig az ismertebb (őt a legénység szeme láttára ölték meg egy összecsapás során Hawaii-on), La Pérouse viszont egyszerűen eltűnt a tengeren, közvetlenül a Bastille bevételének előestéjén, s a rákövetkező forradalmi káoszban nem volt, aki megkeresse. Csupán évtizedekkel később derült ki, hogy hajótörést szenvedett egy melanéziai szigeten (Vanikoro), majd legénységével együtt lemészárolták (s alig-hanem meg is ették) a kannibál természetű bennszülöttek - erről pedig éppen Jules Verne írt könyvet, mely szintén szerepel a kiállított munkák között. A bemutatott anyag nagyobbik része viszont kifejezetten térképészettörténeti: megcsodálhatjuk Ortelius, a modern földrajztudomány atyja korai térképeit - az egyik a Távol-Kelet, a másik Magyarország első ismert részletes, bár kissé elnagyolt térképe -, és egy igen ritka kiadványt, az Újvilág korai leírását, melynek szerzője Amerigo Vespucci. Kife-jezetten izgalmas az a térképé-szeti anyag is, mely Magyarország török alóli felszabadítása (meg az 1717-18-as sikeres törökellenes háború) nyomán készült. Különösen sokat köszönhetünk a karlócai béketárgyalásokon diplomataként is működő Marsiglinek, aki képzett hadmérnökként és térképészként mérte fel és ábrázolta a frissen császári kézre került területeket. És a kiállítás végén ott a csattanó, a hosszú felmérő munka eredményeként az 1760-as évekre elkészült első részletes Magyarország-térkép, melyet a mai látogató is élvezettel tud bogarászni. Lám, milyen fura alakú volt akkoriban a Balaton, hány kanyarulata és szi-gete veszett el azóta a Dunának, s milyen távol is volt akkoriban a történelmi Pesttől Cinkota vagy Szentlőrinc! S hogy nem jött közelebb azóta se!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.