Természetfilm - Hiánygazdaság - Török Zoltán: Vad Magyarország - A vizek birodalma

  • - turcsányi -
  • 2011. május 26.

Zene

Emlékeznek még, hogy kezdődik Homoki Nagy István 1953-as filmje, a Gyöngyvirágtól lombhullásig? Egyszerű grafikán látjuk Magyarországot, Budapestről kifut egy fehér csík, és (nyilván a 6-os út vonalán) leszalad a Gemenci-erdőig, kiírják a távolságot, 130 kilométer, a megyét (Tolna), s a két város nevét (Szekszárd, Baja), amit szinte összeköt az erdő. Ismerős, idegen, földön kívüli, mindenki tudja eztán, hol lészen kalandozásunk a következő majd' másfél órában (a film nyolcvan perc körüli).

Emlékeznek még, hogy kezdődik Homoki Nagy István 1953-as filmje, a Gyöngyvirágtól lombhullásig? Egyszerű grafikán látjuk Magyarországot, Budapestről kifut egy fehér csík, és (nyilván a 6-os út vonalán) leszalad a Gemenci-erdőig, kiírják a távolságot, 130 kilométer, a megyét (Tolna), s a két város nevét (Szekszárd, Baja), amit szinte összeköt az erdő. Ismerős, idegen, földön kívüli, mindenki tudja eztán, hol lészen kalandozásunk a következő majd' másfél órában (a film nyolcvan perc körüli).

Török Zoltán filmje a Hortobágyon kezdődik, télen, hej, mostan puszta ám igazán a puszta, és valamivel több mint ötven percen át tart; ezalatt végigéljük - néhány jómadár és víziállat, bizonyos járókelők társaságában - az évszakok körfogását. Felgyorsult ím a világ, de különösen beléptek az újabb, az 52-es, 53-ashoz képest forradalmi vagy inkább sci-fibe illő technológiák - a kétharmadnyi játékidő egy egész évszakkal több bemutatására elegendő, hisz nyilván nem tőlem fogják megtudni, mikor nyílik a gyöngyvirág.

Homoki Nagy alapművétől nem szakadunk itt el a végszóig, de nemcsak azért, hogy a technika változásait modellezzük, hanem sokkal inkább azért, mert a két mű közti oly szembeötlő különbség sokkal többet mond el az alkotói szándékok átalakulásáról és a feltételezett vagy feltételezhető befogadó igények változásáról (kivételes esetben változatlanságáról).

Szóval a Hortobágyon járunk, szürke marhák közlekednek komoly képű és illőn öltözött gulyások vezetésével, madarak marakodnak az elhullott racka tetemén, sokan vannak, a dolmányos varjú piszkoskodik a teljes konkurenciával, tekintet nélkül annak olykori látványos erőfölényére, amiből vicces mozdulatok támadnak, s némi lökdösődés. Így telik a tél a pusztán, semmi dráma, nincsenek véres vadászjelenetek, kikel a sasfiók is, mígnem kitör a busójárás, és irgum-burgum véget vet a télnek. Ne kérdezzék, hogy mi szél fútta ide - bár ez a lényeg. Mert nem fújta semmi, marad az, ahol volt eddig is, Mohácson, de ezzel a kis távolsággal Török egy fikarcnyit sem törődik. Magyarországon a busójárás jelzi a tél végét, itt az ideje, hogy ebbe a rétisas is beletörődjön a Hortobágyon. Illetve a tisztelt néző is értesüljön róla, pláne, ha német vagy francia az illető, és nem is annyira mellesleg potenciális turista.

Ennyit az összehasonlítás eleve lehetetlen voltáról: a tapasztalt természetfilmes Török a filmjét valamelyik német tévécsatorna felkérésére készítette, először Németországban és Franciaországban ment tévében, s csak aztán jutott el az Uránia moziig. A hőstörténet szerint csak pár előadást terveztek belőle a húsvét környékére, de akkora volt a siker, hogy azóta is komoly házak előtt (úgy a díszteremben, mint valamelyik kicsiben) tartják műsoron. A közönség mellett még a sajtó volt igen hálás, a Vad Magyarország olyan egyöntetűen pozitív fogadtatást kapott, mint az utóbbi időknek csak azon magyar filmjei, amelyekről a kritika már a hírük hallatán eldöntötte, hogy nagyon fogja bírni (ilyen például a Pál Adrienn vagy a Delta).

Ám mielőtt az ebből adódó tanulságokat megkísérelnénk levonni, térjünk vissza a történeteinkhez. Rögtön a térkép után úgy folytatódik a Gyöngyvirágtól lombhullásig, hogy Gemencen partra száll a vadász, tanfolyamon töltötte a telet, kiokosodott, most megmutat mindent, s nem mellesleg, hogy mire oktatta, oktatta... talán a kommunista párt? A film ma már komikusnak ható, ám kétségtelen, s a korra annyira jellemző hurráoptimista retorikája annak idején nyilván visszafogottságával tűnt ki, inkább csak hangsúlyaiban érzékelhető (a pártot is csak mi mondjuk). A Vad Magyarország téli színében, miután kicsit félrehúzódnak a gulyások, elénk lép a Fiatal Halász! ' is tán Gemencben, innentől tehát biztos a német nézőnek, hogy Magyarország egyetlen nagy nemzeti park, legfeljebb bosszankodik egy kicsit, hogyhogy nem vette észre ő mindezt, amikor a Balatonnál járt. Nemsokára lenyugodhat, bejátszik és velünk marad a Balaton is. Az átkötés a legjobb: egyik alaphősünk, s Török visszatérő kedvence, a vidra csinál valamit az élőhelyén (általában halad), mire Kulka János, a narrátor (hanghordozása leginkább a valaha teniszt közvetítő Vitrayéra emlékeztet) azt mondja, hogy mások is élvezik ám a hancúrozást a vízben! S mit látunk: a Plattenseeben önfeledten pancsikoló nyaralókat - komolyan beszélek. Ott tartottunk, hogy jön a Fiatal Halász, és vág egy léket a jégbe, majd pompás víz alatti felvételekben gyönyörködhetünk (gyönyörködésben tényleg nincs hiány), harcsák űzik az ipart. A Fiatal Halász aztán visszatér minden évszakban, mondhatni, rejtélyes okokból, mert őt is csak haladni látjuk, mint a tagadhatatlanul jó külsejű állatok túlnyomó részét, elevez erre, befigyel onnan, oszt annyi.

Török, miközben éberen ügyel a megbízója kívánalmaira, végül is kompakt módon elmeséli egy rétisas-pár gyereknevelési ügyeit, érdekes dolgokat mutat meg a balinokról, olykor fellépteti a vidráját, s fut még nála pár egyéb állat és ember is. A műegész információs értéke mindezzel együtt inkább a zérus felé tendál, de az kétségkívül szépséges képekben van megfogalmazva - e téren például nem versenyezhetne vele a Gyöngyvirágtól lombhullásig. Nincs is szükség rá, annak szépsége éppen az egészében van, nem téveszti szem elől egy pillanatra sem a néző. Ám amikor Török az eszközeivel tündököl, ismét megállnak a kések a levegőben: tudom, hogy a lassítás, gyorsítás mennyire kézenfekvő egy természetfilmben, de az ezerrel rohanó felhők már harminc éve is a semmitmondás biztos jelének számítottak.

Mindazonáltal teljesen érthető a film sikere, és minden kritikai megjegyzésünk ellenére örülünk is neki - Magyarország ugyanis nem ad pénzt természetfilmekre. Pedig épp e siker bizonyítja, hogy sokkal inkább Töröknek és kiváló társainak kellene pénzt adni, mint a pár száz nézőt vonzó játékfilmekre vagy akár a kínosabbnál kínosabb ún. közönségfilmekre. Úgy ez a film is egészen más lett volna.

Vetíti az Uránia

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.