Kátai Tamást, a Thy Catafalque atyját az utóbbi időben agyonpuszilgathatta a múzsa, ugyanis alig egy évvel az előző lemez, a Rengeteg óta először Neolunar néven adott ki a Thy Catafalque világától zeneileg relatíve távol álló, hangulatos és sötét elektronikus anyagot, majd pár hónappal utána meg is érkezett a következő TC-anyag, a Meta. Ez az alkotói túltengés ugyanakkor itt sem egy fércmunkaként, kötelességszerűen kiadott albumban nyilvánul meg: a Meta változatosabb, csúnya szóval élve befogadhatóbb az utóbbi két Thy Catafalque-lemeznél; hangulatával és jó értelemben vett eklektikusságával a mára már klasszikussá vált Róka Hasa Rádió lemezre emlékeztet. Az albumon rengeteg vendégzenész játszik: a Vonatút az éjszakában című, óriási Ady-feldolgozásban, illetve a falbontó riffel induló, majd magasra szárnyaló Mezolitban a Perihelion frontembere, Vasvári Gyula énekel kicsit a Satyricon Sivert Høyemnel, a Madrugada egykori énekesével közösen készült dalára, a Phoenixre emlékeztető dallamokat, de a Meta legcsodálatosabb pillanata talán nem is ez a két dal, hanem a 21 perc fölé kúszó Malmok járnak, amely a mogorva meneteléssel és Kátai egykori gire-os zenésztársa, Kónya Zoltán énekével, majd a space-es szintihangokkal és a magyar népdalokra emlékeztető női énekkel együtt egészen csodálatos utazássá terebélyesedik.
Season Of Mist, 2016
